Az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt a helyi ügyek parlamenti képviseletéről, a 2019-es költségvetésről, a betegjogokról, a devizahitelesekről és a magyar gazdaság versenyképességről is vitáztak a képviselők.
A migráció kérdésében Bóna Zoltán, a Fidesz képviselője egyetértését fejezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontjával, miszerint Magyarországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, mert az ellentétes Magyarország és Európa érdekeivel, és olyan kötelezettségeket ír elő, amelyeket a migránsok joggal értelmezhetnek meghívásként.
gördülékenyebb lesz a voksolás lebonyolítása
A napirend előtti vitát követően a Ház határozathozatalokkal folytatta munkáját. A módosított választási törvények szerint szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatások visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást.
A jogszabály elfogadását követően a szocialisták azonnal közleményt tettek közzé, amely szerint nem az ország, hanem a Fidesz–KDNP pártérdekét szolgálja a választási törvények módosítása. A válasz nem késett: a Fidesz-frakció szerint szánalmas, hogy a szocialisták saját kudarcuk, alkalmatlanságuk és bukásaik miatt évek óta mindig csak másra mutogatnak.
– A választások lebonyolítása gördülékenyebb, a kampányfinanszírozás szabályozása pedig szigorúbb lesz – értékelte Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője az elfogadott módosításokat
NÖVEKSZIK a képviselők tiszteletdíja
A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely összesen 42 jogszabályt módosított.
A törvényjavaslat tegnapi elfogadásával augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény. A jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait is. Az ülésről készült, nem selejtezhető összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi.
A T. Ház a döntés értelmében az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló törvényt is módosította, amellyel felhatalmazta a kormányt, hogy személyeket jelöljön ki az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra.
A hajléktalanságról is vitáztak
A határozathozatalok után a parlament az előtte fekvő indítványokról készült bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáival folytatta munkáját. Szó volt többek között a gyülekezési jog megváltoztatásáról a magán- és családi élet védelme érdekében.
A képviselők vitáztak továbbá arról, hogy idén október 15-től tilos lesz életvitelszerűen közterületen tartózkodni. Az adótörvények módosítása, a kafetéria átalakítása a kormány szerint a munkavállalók érdekeit szolgálja azzal, hogy visszaszorítja a nem pénzben adott juttatások szerepét.
Szó volt arról a módosító javaslatról is, amely bizonyos esetekben bejelentési kötelezettséget határoz meg a külföldi befektetők részére egyes ágazatokban.A budapesti fejlesztésekről, illetve a filmipar támogatásáról is törvényjavaslatot terjesztett be a kormány az Országgyűlés elé. A fenti indítványokról és az ország 2019-es költségvetéséről pénteken szavaznak a képviselők.
Bénult ellenzéket lát a szakember
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a választási szabályok módosításánál, a költségvetést megalapozó törvényjavaslatnál alkotmányos felhatalmazásával élt a Fidesz–KDNP, tekintettel arra, hogy az adott szabályozás felülvizsgálata amúgy is napirenden volt, és szükségessé vált az eddig felhalmozott gyakorlati tapasztalatok beépítése – mint a választási módosítások esetében –, vagy EU-s kötelezettségből adódott a jogalkotás, mint az adatvédelemmel összefüggő szavazásnál. Ide tartozik az is, hogy az egész magyar politikát uraló álszent magatartással szakítva, de a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fenntartva, a képviselői munka valódi terhéhez idomulnak a fizetések.
A Sneider Tamástól Gyurcsányig tartó szivárványellenzék érzékelhetően lebénult, képtelen érdemben reagálni bármire, márpedig az ilyen politikai környezet alkalmas leginkább szabálymódosításokra. Azt láthatjuk, amit 2010 óta kisebb megszakításokkal mindig: egy, a felhatalmazásával legitim módon élő, aktív és cselekvő kormányzatot és egy bénult, tájidegen kisemlősként mozgó ellenzéket – tette hozzá.