2018. szeptember 12-én az Európai Parlament elfogadta a Judith Sargentini által beterjesztett, Magyarországot elítélő jelentést. A döntés óta mind Európában, mind Magyarországon heves vita folyik a jelentésben megfogalmazott vádak jogosságáról és a szavazás jogi érvényességéről.
Az elmúlt hetekben több olyan hazai kutatás is napvilágot látott, amely a magyar emberek percepcióját vizsgálta a jelentéssel kapcsolatban.
A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyarok 82 százaléka hallott a jelentésről. Az ügyet ismerők többsége (57 százalék) nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával, míg 32 százalék inkább egyetért vele, további 11 százalék nem tudott dönteni a kérdésben, illetve nem válaszolt.
Kétszínűséggel vádolta meg Manfred Webert a kisebbik román kormánypárt elnöke
Magyarországgal szemben tanúsított magatartása miatt kétszínűséggel vádolta Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetőjét Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik román kormánypártnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.
Ha a különböző politikai irányultságú megkérdezettek válaszait hasonlítjuk össze, látható, hogy egyedül a baloldaliak körében vannak többségben a jelentést támogatók (61 százalék támogatja, 30 százalék ellenzi); mind a magukat középre helyezők (40 százalék támogatja, 50 százalék ellenzi), mind a jobboldaliak körében inkább negatív a döntés fogadtatása (10 százalék támogatja, 84 százalék ellenzi).
A kutatásból az is kiderült, hogy a többség (55 százalék) szerint a Sargentini-jelentés legfőképp migrációs politikája miatt kritizálja Magyarországot, míg 39 százalék szerint elsősorban inkább azért, mert baj van a demokráciával és az emberi jogokkal.
SARGENTINI NEM SZERÉNYKEDIK: NINCS HIBA A JELENTÉSEMBEN
Judith Sargentini visszautasítja a magyar kifogásokat a Magyarországról készített jelentésével kapcsolatban. A zöldpárti európai parlamenti képviselő az APA osztrák hírügynökség által szerdán közölt interjúban azt állította, ellentétben azzal, amit a magyar kormány állít, a beszámolóban „nincs hiba”, és készítésekor kizárólag olyan forrásokra támaszkodott, amelyekben „senki sem kételkedhet komolyan”.