Közel öt éve, 2012. január 1-jén lépett hatályba Magyarország alaptörvénye, amelyet az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadott el. Az évforduló alkalmából a Nézőpont Intézet rendezett workshopot, ahol Gulyás Gergely – aki Schiffer Andrással, az LMP volt társelnökével beszélgetett – azt mondta: az új alaptörvény maximálisan az 1989–1990-ben kialakult, jól működő alkotmányos intézményrendszerre épít az államszervezet és államberendezkedés kérdéseinél, ahol pedig nem, ott hiányt pótol.
Schiffer András ezzel szemben arról beszélt: az alaptörvény formálisan legitim, morálisan viszont nem, miután „kísérlet sem történt” arra, hogy konszenzuális alaptörvénye legyen Magyarországnak. Szerinte a szavazók becsapása az, hogy a Fidesznek a 2010-es választások előtt nem volt nyilvános alkotmánykoncepciója. Mint mondta, azzal érvelt akkor is, hogy nem szükséges új alkotmány, de ha megindul egy alkotmányozási eljárás, akkor annak részvételi alkotmányozásnak kell lennie.
Gulyás Gergely erre reagálva közölte, az alkotmány jogi dokumentum, jogi értelemben a legitimációja nem vitatható. Politikailag meg a legképtelenebb állításokat is meg lehet fogalmazni – fűzte hozzá. A fideszes politikus hangsúlyozta: a rendszerváltozás után az alkotmányozás a politikai elit egészének célkitűzése volt, így az lett volna morális értelemben illegitim, ha a Fidesz–KDNP nem él a lehetőséggel. Fontosnak nevezte azt is, hogy az alaptörvényben van „végre” olyan preambulum, amelyben megkíséreltek valamit mondani arról, hogy „egy nemzet mit gondol saját magáról, múltjáról, jelenéről, jövőjéről”.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az Ötéves az alaptörvény címmel készített elemzést összefoglalva arról beszélt, hogy feltétlen alkotmányozási kényszer nem volt ugyan 2010-ben, de a megfelelő többség és a történelmi lehetőség adott volt egy új alkotmány elfogadásához.
A magyarok többsége a 2010-es választást követően támogatta az alkotmányozást, és azzal, hogy a Fidesz–KDNP a 2014-es parlamenti választáson is kétharmados többséget szerzett, a választók lényegében a 2011-ben elfogadott alaptörvényt is legitimálták – mondta.
Az elemzés szerint az ellenzéki erők maguk is legitimálták az alaptörvényt azzal, hogy megmérettették magukat az alkotmány és az arra épülő választási törvény alapján megrendezett szavazáson.