– Több patikát is bezárhatnak azért, mert illegálisan juttattak gyógyszert külföldre – adta hírül a közelmúltban lapunk. A gyógyszerhatóság főigazgatója, Pozsgay Csilla azóta azt is elárulta: több száz millió forintnyi orvosságról van szó, emiatt négy-öt gyógyszertárra kerülhet lakat. Mit tehet ilyen helyzetben a kamara, hogyan lehet megóvni a tisztességes gyógyszerészek presztízsét?
– Magyarországon jelenleg mintegy 2330 gyógyszertár van, a döntő többség tisztességesen dolgozik. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az illegális kereskedelemben részt vett patikák nem károsították meg sem a betegeket, sem az egészségbiztosítót. Ennek ellenére, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ismétlődő és súlyos szakmai szabályszegés történt, természetesen viselnie kell a következményeket nemcsak a személyi jogos gyógyszerésznek, de a patika tulajdonosának is, legalábbis mi ezt kértük a hatóságtól. Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy bármelyikük a későbbiekben újra patikát nyithasson. A kamara minden jogszabálysértő gyakorlatot elítél. Régóta a normakövetést valljuk, ezért, mint korábban jeleztem, etikai eljárást is indítunk azok ellen, akik részt vettek a reexportban. Ha elmarasztaló döntés születik, az illető többé nem dolgozhat gyógyszerészként, ahhoz ugyanis kamarai tagság kell.
– Olyan nagy pénz van az illegális gyógyszerexportban, hogy megéri ekkora kockázatot vállalni? Vagy csak nem vették komolyan, amit már tavaly mondogattak a hatóságnál, hogy szigorítani fogják a szankciókat?
– Ezt nem tudom megítélni. Egy biztos: a vonatkozó rendelkezések, így a szankciókat illetőek is, csak fokozatosan, az utóbbi hónapokban szigorodtak, a kiskapuk bezárultak.
– Mostanában már önök is arról beszéltek, hogy a kormány elmúlt években tett intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult a patikák anyagi helyzete, a gyógyszerészek így elvileg nem kényszerülnek kiskapuk keresésére.
– Valóban, egyértelműen javult a patikák jövedelmezősége, de nincs ok-okozati összefüggés az esetleges anyagi nehézségek és a szabálytalanságok között. Úgy tudom, hogy nem a nehéz helyzetben lévő gyógyszertárak érintettek az ügyletekben.
– Ha már a jövedelmezőséget említettük, vannak-e jelenleg csődhelyzetben lévő patikák?
– Nehéz helyzetűek biztosan vannak, és az is megesik még most is, hogy valahol egyszerűen már nem éri meg patikát működtetni. Összességében azonban összehasonlíthatatlanul jobb ma a lakossági gyógyszerellátás gazdasági helyzete, mint néhány évvel ezelőtt volt. Talán végleg sikerült kihevernünk a 2007-ben meggondolatlanul végrehajtott liberalizációt és a Széll Kálmán-terv negatív hatásait. Ágazati szinten ismét képesek vagyunk a gazdasági válság előtti eredményeket produkálni, ez évi 20 milliárd forint körüli adózott eredményt jelent. A veszteséges patikák száma a korábbi 600-650-ről 180 körülire csökkent, sikerült megállítani az eladósodottságot, ma már 25 és 30 nap közötti határidővel fizetnek a nagykereskedőknek a gyógyszertárak. Ez már egyensúlyközeli állapot, ami azt jelenti, hogy egy kicsivel többet vissza lehet forgatni például a gyógyszertári készletekbe.
– Ez jó hír, mert így talán ritkábban halljuk majd, hogy sajnos most nincs ez vagy az a termék, de megrendelik, jöjjek vissza érte.
– Így van, reális esély van arra, hogy ezt a mondatot, legalábbis a patikák többségében, a következő években egyre kevesebbszer kelljen kimondani. S ha ebben is sikerül előbbre lépnünk, akkor érhet meg a helyzet arra, hogy a gyógyszertárban dolgozók fizetését is rendezni lehessen.
– Mennyi most átlagosan az asszisztensek és a gyógyszerészek fizetése?
– Annyit látunk, hogy a bt.-k bruttó 206 ezer forintos átlagával szemben a kft.-knél már csak 183 ezer, az egyéni vállalkozásoknál pedig mindössze 147 ezer forint volt az átlagbér 2014-ben. Ezek az adatok azonban tartalmazzák a részmunkaidős kollégák bérét, és azt is tudni kell, hogy a tulajdonos gyógyszerészek közül sokan osztalékágon veszik ki a fizetésük egy részét. Egyértelmű azonban, hogy a patikai vállalkozások, főleg a kisebbek, nem tudják kellően megfizetni a döntően diplomás és érettségizett munkatársaikat. Ezért is tartom előremutatónak a most zajló ágazati bértárgyalásokat, mert amit itt sikerül elérni, az az egyébként magánvállalkozásként működtetett gyógyszertárakban dolgozók számára is iránymutatásul szolgálhat. Emellett sikerült megállapodni abban, hogy a mintegy négyszáz kórházi gyógyszerész az orvosokkal kerül azonos besorolásba, a körülbelül nyolcszáz kórházi gyógyszertári asszisztens pedig a többi szakdolgozóval azonos béremelésben részesülhet.
– Korábban azt mondták, hogy legalább 6500-7000 gyógyszerészre lenne szükség ahhoz, hogy minden igényt kielégítően működhessenek a közforgalmú és a kórházi gyógyszertárak.
– Igen, hozzávetőlegesen 1000-1200 gyógyszerésznek lenne még helye a rendszerben. Nem azonnal természetesen, hiszen ennyi ember bérének a fedezetét is elő kell teremteni, de ha – ahogyan most – évente 350-en belépnek az egyetemi gyógyszerészképzésbe, akkor fokozatosan közelebb kerülhetünk az optimálisnak tartott létszámhoz. Akkor már mindenképpen jogos elvárás lesz, hogy a patikus ne csupán eladóként funkcionáljon.
– Azt mondja, akár valódi tartalommal is bírhat majd a most – elnézést, de – meglehetősen üresen csengő „kérdezze meg gyógyszerészét” szlogen? Nekem eddig mindig csak eladni akartak a patikában, szolgáltatni soha. Még csak azt sem kérdezték meg, van-e valamilyen gyógyszerérzékenységem, szedek-e mást, ami esetleg összeférhetetlen a vásárolni tervezett készítménnyel.
– Ez bizony hiba. Az alapszintű gyógyszerészi gondozásnak, amely magában foglalja az ilyen jellegű tanácsadást is, már rutintevékenységnek kell lennie a patikákban. Ennek a fedezete a szolgáltatási díj, amit néhány éve megkapnak a patikák.
– Ha az ember belép egy patikába, a pulton, a polcokon jellemzően az aktuális gyógyszerreklámokban szereplő készítmények sorakoznak. Ha ennyire kézzel fogható a gyógyszergyári marketing jelenléte, miért bízzak abban, hogy a gyógyszerész a legjobb szert ajánlja a panaszaimra és nem azt, amelyikért a gyártó fizet, vagy amelyiken nagyobb az árrés?
– A gyógyszertári marketing nem azonos a gyógyszergyári termékmarketinggel, elsődleges céljának is annak kellene lennie, hogy a beteg tájékozott legyen, és segítsük a döntésben. Azt gondolom, hogy manapság, amikor tisztességes munkával tisztességes bevételt képes megtermelni a gyógyszertári vállalkozások nagy része, jogos elvárás, hogy a betegek érdeke előbbre való legyen a profitérdeknél.
– Különösen, hogy a patikusok évek óta kivételezett helyzetben vannak. Ahogy ön is mondta, a kormány számos olyan intézkedést hozott, amivel segítette a gyógyszerészi vállalkozások növekedését, pozícióik erősítését.
– Erkölcsi kötelességünk, de a józan ész is azt diktálja, hogy a rossz struktúra felszámolása után mindabból, amit az elmúlt években kaptunk, visszaadjunk valamit azoknak, akikért vagyunk. Ezért is kapcsolódunk be a különféle népegészségügyi programokba, amilyen a dohányzásleszoktató kampány volt, és ezért szeretnénk elindítani hamarosan több városban is az általános iskolák nyolcadik osztályaiban a felelős gyógyszerhasználatra nevelést az osztályfőnöki órák keretében. Tizennégy éves kortól a gyerekek már önállóan vásárolhatnak gyógyszert, fontos, hogy tisztában legyenek ennek jelentőségével. Az idei patikanap témája pedig a házi patikák felülvizsgálata, ami nemcsak a beteg- és gyógyszerbiztonságot növeli, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos.