Tanúkat hallgattak ki a Törökországban terrorizmusért kétszeresen is elítélt, hazánkban Hasan Kilic néven tartózkodó férfi ügyeiben, akit kétrendbeli sikkasztás, költségvetési csalás, a számvitel rendjének megsértése, valamint közokirat-hamisítás miatt jelentettek fel.
A Helsinki Bizottság pártfogását élvező férfi ügyeiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálódott, majd a feljelentés egy részét átadta a szentendrei városi rendőrkapitányságnak, ahol a vizsgálati osztályon nyomoznak. A feljelentők úgy tudják, Kilicet még nem gyanúsították meg, jelenleg igazságügyi könyv- és adószakértők vizsgálják a tisztázatlan státusú Kilic betéti társaságának iratait, számláit, bevallásait.
Hasan Kilic bt.-je Szentendrén gyorsbüfét üzemeltet, az üzlethelyiséget néhány hete ki is bővítették, így fedett terasszal várják a vendégeket. A cég közzétett és nyilvánosan hozzáférhető gazdasági adataiból az látható, hogy eddigi működése alatt mindig veszteségesnek tüntették fel, hol-ott szemmel láthatóan nagy a forgalma és tetemes a bevétele.
A bevallásokból kitűnik, hogy adót nem fizetnek, több millió forint tartozásuk van. A NAV-nál tett feljelentésben az áll: a cég egyik alkalmazottja Kilic megbízásából esetenként nagyobb összegeket utal a Western Unionnal a törökországi Kurdisztánba, ismeretlen bankszámlákra.
A feljelentő szerint ez sikkasztásnak minősül, hiszen az utalások azon értékesítések utáni összegek, amelyek során nem kerül sor számlázásra vagy bizonylat kiállítására, a bevételek nem kerülnek be a cég könyvelésébe.
Ugyancsak sikkasztás történhetett, amikor a Kilic társaságába kültagként betársuló magyar állampolgár cége által kifizetett nyolcmillió forint nem jelent meg a bt. pénzügyi elszámolásában. Ezzel a kurd férfi a számvitel rendjének megsértését is elkövette. A költségvetési csalás úgy valósulhatott meg, hogy a bt. beltagja (Kilic) számos esetben nem a valós bevételt és eredményt tüntette fel a cég számviteli nyilvántartásában, vagyis a társaság az áfa-, valamint a társaságiadó-bevallási és -befizetési kötelezettségei-nek sem az előírásoknak megfelelően tett eleget.
Végezetül Kilic a közokirat-hamisítást azzal követhette el, hogy olyan taggyűlési jegyzőkönyvet tett közzé, amelynek tartalma nem felel meg a valóságnak. A férfi csak papíron hívta össze a taggyűlést, ahol a jegyzőkönyv szerint ott volt a nyolcmillióval betársult kültag is, holott ő nem tudott a taggyűlésről.
Az továbbra is rejtély, hogy a Helsinki Bizottság miért akar menekültstátust kiharcolni Hasan Kilicnek, akit kétszer is terrorizmusért ítéltek el a hazájában. A férfi az ítéletek szerint fegyveres akciókban vett részt, és büszkén vállalta, hogy a Kurdisztáni Munkapárt tagja, amely terrorszervezetnek minősül. Kilic 2006-ban hamis papírokkal, migránsként szökött Magyarországra, és azóta próbál menekülti vagy oltalmazotti státushoz jutni, ám eddig mindig elutasították a kérelmét.