Végrehajtandó szabadságvesztést kért a katonai ügyész a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt zajló, megismételt elsőfokú eljárásban az úgynevezett tábornokper hét vádlottjára, köztük Fapál Lászlóra, a Gyurcsány-kormány honvédelmi minisztériumi államtitkárára, tíz további vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádbeszéd négy tárgyalási napon át tartott, a vádhatóság képviselői csaknem 130 oldalas vádbeszédet mondtak el – tudtuk meg Tatár Tímea törvényszéki szóvivőtől.
Az ügyészség szerint a 25 vádlott önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében bűnös, amelyet tettesként vagy bűnsegédként követtek el. A vádiratban megfogalmazott bűnszervezeti minősítés már nem szerepelt a vádbeszédben. Emellett az ügyészség valamennyi vádlott esetében kérte, hogy a bíróság szabjon ki pénzbüntetést; több vádlottnál indítványozta a közügyek gyakorlásától való eltiltást, illetve nyolc vádlott esetében a lefokozásukat is.
A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás az ügyben, 2013 februárjában a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte, és a Debreceni Törvényszék katonai tanácsát jelölte ki az ismételt eljárás lefolytatására.
Három ember kivételével minden vádlott a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett, míg a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat.
Ők feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, az eszközök, felszerelések beszerzéséért, így pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, amelyekkel szerződtek. A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségben nagyszabású átszervezések kezdődtek, ekkor szabták át a korábbi szervezetek feladatkörét, működését, és ezek a korábbi kapcsolatrendszert is érintették.
A vádirat szerint ez indította az I. és a XVI. rendű vádlottat arra, hogy – később – a II. rendű vádlott (Fapál László akkori államtitkár) bevonásával „mentsék a menthetőt”. Egy visszaosztási rendszert vezettek be, amely alapján a szerződött polgári vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatták. A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot, és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. „Jutalékot” kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmácscégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól.