– Ha öt éve valaki azt mondja nekem, hogy Kastélyosdombón komlót fogunk termeszteni, akkor mosolyogtam volna egy jót, öt esztendő múlva viszont már azt szeretném nyilatkozni, hogy harminchektáros ültetvényünk van – mondta lapunknak bizakodva Kirizs Zsolt, a Somogy megyei kis falu polgármestere annak kapcsán, hogy a településen mintaprogram indult az Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária Zrt. együttműködésével.
Az erről szóló stratégiai megállapodást május 22-én az Agrárminisztériumban írta alá a két fél, amelynek köszönhetően elindulhatott a hosszú távon is fenntartható, kereskedelmi szempontból is életképes közösségi komlótermesztés Kastélyosdombón. A kezdeményezést a cég harmincmillió forinttal támogatja, és azt is vállalja, hogy a megtermelt komlót piaci áron felvásárolja. Ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy az ökumenikusok által fenntartott családok átmeneti otthonában élő és más helyi hátrányos helyzetű családoknak biztos megélhetésük legyen.
Ha a program sikeres lesz, akkor a nagy múltú komlótermesztés ismét erős és fejlődő mezőgazdasági ágazat lehet majd Magyarországon, ezáltal pedig újabb munkahelyek létesülhetnek a Kastélyosdombón és a térségben is.
– Nagyon fontosak ezek a kezdeményezések helyben, mert az otthonban élő családok ezekre támaszkodva komoly esélyt kapnak az újrakezdésre. Eddig már több család is ki tudott költözni az intézményből és be tudott illeszkedni a falu közösségébe, sőt olyan is van, amelyik az ökumenikusok támogatásával és a csok segítségével saját házat tudott venni. A programok sikerességéhez az kell, hogy legyenek olyan családok, amelyek tovább akarnak lépni, rajtuk lehet segíteni – mutatott rá a falu polgármestere.
Hozzátette: a helyieknek is kitörési pont az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói intézménye, ahol már harmincan dolgoznak, köztük többen közfoglalkoztatásban.
– A komlótermesztés, hasonlóan a többi mezőgazdasági ágazathoz, nem ígérkezik egyszerű vállalkozásnak – erről már Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója beszélt lapunknak. – Ma, amikor sajnos kemikáliák nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehet létezni, sok mindenre fel kell készülni. A komlóról tudni kell, hogy valamikor több száz hektáron termesztették, de valamiért elhalt ez az ágazat, és most indulhat újra – tette hozzá.
Lehel László rámutatott arra: nehezíti a komlótermesztést, hogy leszedett virágját 12 órán belül el kell kezdeni szárítani, különben pillanatokon belül penészes lesz. A napra azonban nem lehet kitenni a virágokat, mert az is a minőség rovására megy, ezért a komlóhoz szárítóberendezés kell.
– Nemcsak ez teszi költségessé a komlótermesztést, hanem az is, hogy a terület kiépítéséhez szükséges nyolc-tíz méteres rönköket Lengyelországból kellett beszereznünk. Ezek kifeszítéséhez nagyon komoly acélhuzalokat kellett felhasználni, vagyis a terület előkészítése is bonyolult feladat – emelte ki Lehel László.
Hozzátette: a komló nagyon agresszív növény, hetente akár harminc centimétert is képes növekedni, emellett nagyon sok hajtást hoz, amelyeket vissza kell vágni, mert csak kettőt hagynak fejlődni. Amikor a hajtások elérik a felső magasságot, akkor azokat is visszavágják, mert különben az égig kúsznának fel.
– Fontos az is, hogy a komló is érzékeny a betegségekre, így nem mindegy, hogy milyen távolságra ültetjük el a töveket. Tanulmányoztuk a szlovén és a német technológiát, és ezek alapján a tőtávolságot másfél méterben határoztuk meg. A növekvő hajtásokat fel kell majd kötnünk, és a komlót szükség szerint permetezni is kell, a termesztést ezért egy kertészmérnök folyamatosan felügyeli majd – ismertette Lehel László.
Az elnök-igazgató kitért arra is, hogy azokat, akik az otthon lakói közül a gazdaságban dolgoznak, folyamatosan képezik majd, minden szükséges információt átadnak nekik. – Elkél majd a sok-sok munkáskéz, mert amikor a komlót szüreteljük, akár 25-30 emberre is szükségünk lehet. A munkáért tisztességes bért tudunk fizetni – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy ha a gazdaság jól működik, akkor a bevétel az intézmény működtetéséhez is hozzájárulhat majd, és talán a környékbeli gazdák is kedvet kapnak a komlótermesztéshez.
Arról, hogy a komlótermesztés nem könnyű tevékenység, Horváth Balázs is beszámolt lapunknak. A férfi több szálon is kötődik a családok átmeneti otthonához, hiszen a felesége egy ideig az intézményben élt az öt gyermekével, és úgy ismerkedtek meg, hogy Balázs bejárt az intézménybe dolgozni. Ahogy a kapcsolatuk komolyabbra fordult, összeköltöztek, és azóta kilenc gyermeket nevelnek együtt.
– Most mindketten itt dolgozunk. Én részt vettem a komlóültetvény előkészítésében is. Rendbe tettük a területet, majd beástuk az oszlopokat és kihúztuk a huzalokat, ez összesen öt napig tartott. Ezt két Németországból érkezett szakemberrel közösen csináltuk – mondta el Horváth Balázs, aki abban bízik, hogy a komlótermesztés jó lehetőség lesz, és a feleségével hosszú évekig dolgozhatnak majd a gazdaságban.
Hozzá hasonlóan bízik a program sikerében Pesti István is, aki családjával 2015 februárjában költözött be az otthonba, miután leégett a merenyei házuk és fedél nélkül maradtak. Az intézményben alig egy év alatt talpra álltak, majd a segélyszervezet segítségével családi házba költözhettek Kastélyosdombón. Azóta is visszadolgozik az otthonba, így segédkezik a komlótermesztésben is.
– Kemény munka volt megtisztítani a területet, mert rengeteg oda nem illő tárgyat, törmeléket és gyökeret kellett összeszednünk. Nem láttam még korábban, hogy miként termesztik a komlót, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit lehet kihozni a mintagazdaságból – jegyezte meg mosolyogva a férfi, aki bármilyen munkát szívesen végez.
Nemcsak Pesti István, hanem a falubeliek is kíváncsiak, hogy mire fut ki a program. – Nagy kérdés, hogy lesz-e elegendő munkaerő. A faluban mindenesetre biztosan sokakat érdekel majd a lehetőség, annál is inkább, mert a környékbeli városok nem tudják felszívni a munkaerőt. Ha ez a mintagazdaság csak egy embernek ad munkát, már megéri a fáradozás – hangsúlyozta Kovács István. Ez a cél már teljesült, mert a gazdaság már most jóval több embernek ad megélhetést és reményt.
Földben vannak az első tövek
Az első 630 tő komlót a napokban ültették el a kísérleti, egyhektáros területen, néhány növényt jelképesen Nagy István agrárminiszter, Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója, Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete és Lehel László közösen palántázott el kedden. A többi, csaknem kétezer tövet tavasszal ültetik majd el, de jövőre már a teljes, egyhektáros területről szüretelik a komlót. Az eseményen elhangzott, hogy a termést a Soproni sör készítéséhez használják majd fel, és ha a mintagazdaság sikeres lesz, akkor idővel akár a teljes komlószükségletet innen elégítik majd ki.