Valótlan állításokkal és csúsztatásokkal támadja az átláthatatlanul gazdálkodó Migration Aid (MigAid) és a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által százmilliókkal kitömött Helsinki Bizottság a magyar kormány menekültpolitikáját. A két szervezet Migránsinvázió – Tények és tévhitek című kampányának célja saját állításuk szerint az, hogy leleplezzék a kormánypropagandát. Ehhez képest a MigAid már az első, etyeki fórum beharangozójában is valótlan, illetve megtévesztő információkat közöl.
A papíron cégként, Angliába bejegyzett, majd azzal egy magyarországi alapítványt is felállító entitás közösségi oldalán november 7-i keltezéssel az olvasható: „Az eddig 300 milliárdba kerülő déli határkerítés annyit tesz hozzá Magyarország biztonságához, mint amennyit a stadionokra költött tízmilliárdok a magyar foci minőségéhez. Semennyit.
Magyarul: csak az nem jön át a kerítésen, aki nem akar. 2017 első kilenc hónapjában 15 000 tiltott határátlépést regisztráltak. Bónusz: ebben az évben eddig 2-szer annyian kaptak menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt Magyarországon (sic!), mint az elmúlt 10 évben bármikor.”
Kezdjük a 300 milliárddal, amit vélhetően az Orbán-kormány megdöntésére felesküdött Simicska Lajos lapjából szedtek a MigAid-esek. A Magyar Nemzet ugyanis 2016-ban írt erről először és elsőként, csakhogy nem a kerítés áraként, hanem a határvédelemre fordított tárgyi és személyi kiadások becsült összegeként.
A következő állítás a 15 000 tiltott határátlépőről szintén hazugság: a 2016-os állapotot tükrözi. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bő másfél hónapja közölte az idei év első kilenc hónapjára vonatkozó adatokat. Ezek szerint a tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 000-ről 2016-ban 18 236-ra, 2017-ben pedig 1184-re csökkent.
Ami a menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt kapottak megemelkedett létszámát illeti, ez szigorúan véve igaz. Tavaly 366 embert vett védelmébe Magyarország, idén szeptember végéig pedig 878-at. Rejtély azonban, hogy ezt miért vetik a kormány szemére. A válasz a részletekben rejtőzik: a három csoport közti arányok ugyanis megváltoztak. A tavalyi év egészéhez képest több mint 40 százalékkal csökkent a menekültek száma, miközben az oltalmazottaké 214, a befogadottaké 942 százalékkal nőtt.
A Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa, Lederer András az etyeki fórumon nem akart arról beszélni, mi különbözteti meg egymástól e három csoport tagjait. Pedig érdemes. Nagyon leegyszerűsítve menekült az, akit hazájában faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek vagy üldözés fenyegeti – mint például a közel-keleti keresztényeket.
Ezzel szemben oltalmazotti státuszt az kaphat, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné. Befogadott pedig olyan személy lehet, akit egyéb fenyegető okból nem küldenek vissza a származási országába.
A Migration Aid és a Helsinki Bizottság tehát félrevezeti az embereket, amikor a három kategóriát egy kalap alá véve beszél menekültekről migránsok helyett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a menekültügyi kérelmek elutasításának gyakorisága is növekedett tavaly óta, ami azt jelenti, hogy egyre többen próbálnak bejutni Magyarországra és Európába, olyanok, akiknek erre semmiféle okuk vagy elfogadható indokuk nincsen.