Egy szélütésen korábban már átesett embernek egy egészségeshez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata, így nekik még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre.
A szélütés – a Magyar Nemzeti Szívalapítvány meghatározása szerint – az agy hirtelen kialakuló károsodása, amelyet vérkeringési zavar okoz. Ennek oka leggyakrabban agyérgörcs, amikor az agyat tápláló verőér elzáródik. A keringészavar következtében az agysejtek nem jutnak oxigénhez, és perceken belül elhalhatnak.
Fontos, hogy tisztában legyünk saját egészségügyi állapotunkkal, ismerjük az esetleges rizikófaktorokat, amelyek előidézhetik a szélütést. Ilyen például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, szintén nagymértékben növelhetik a stroke kialakulásának kockázatát.
Napjainkban már elérhetők olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetők. Emellett javasolt az aktív életmód, a rendszeres testmozgás. Az étrendbe érdemes sok zöldséget és gyümölcsöt beépíteni, és kerülni a túlzottan sós ételeket, valamint nagymértékben csökkenteni a szeszes italok fogyasztását, a dohányzásról való leszokást pedig érdemes minél hamarabb elkezdeni.
Életet is menthet, ha a stroke figyelmeztető jeleit azonnal felismerik, hiszen minél gyorsabban kap segítséget és megfelelő kezelést az érintett, annál jobbak az esélyei a maradandó rokkantság kivédésére és a gyors felépülésre. A leggyakoribb tünetek a hirtelen féloldali végtaggyengeség, az arczsibbadás, a száj félrehúzódása és a beszédnehézség. A tünetek jelentkezésekor elsősorban nem a legközelebbi kórház, hanem a legközelebbi stroke-centrum a cél, hiszen ott érhetők el a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségek.
A kései diagnózis és kezelés következtében különböző súlyosságú rokkantsági tünetek jelentkezhetnek. Ilyen például a féloldali végtaggyengeség. Ez előfordulhat a karban vagy lábban, együtt járhat lábhúzással, de felmerülhet a járókeret szükségessége is, sőt a legsúlyosabb esetben tartós ágyhoz kötöttséget is jelenthet. Emellett a rokkantsági tünetek közé sorolható még a szellemi hanyatlás és a demencia eltérő fokozatai. A gyógyulási folyamatot elősegíti a mihamarabbi rehabilitáció, az aktív életbe való lépcsőzetes visszarázódás. A fizioterápia rugalmasan tartja az izmokat és fejleszti az egyensúlyérzéket, valamint a mozgáskoordinációt.