– Palkó egész délután buszozott a városban, mert „nem volt jó hazamenni”. Az ötös buszon utazott, szerinte ugyanis az a legszebb útvonal Budapesten. Szülei válófélben, édesapja közben új életet kezdett egy másik nővel. A kisfiú pedig úgy érezte, egyik szülőnek sem kell igazán, és sehol sincs otthon – meséli Kristófné Kontra Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, aki harmincöt éve foglalkozik bontó- és gyermekelhelyezési perekkel. Mint mondja, az évek múlásával az ügyek elhalványodnak, de a gyermekek történetei egy életre lenyomatot hagynak benne; ilyen Palkó esete is.
A kisfiút – csakúgy, mint minden 14 éven aluli társát – az úgynevezett gyermekmeghallgató szobákban hallgatják meg a bírák. Ez a barátságosan berendezett, játékokkal is felszerelt színes, de nyugodt szoba segít, hogy a bíróság által idézett gyermek félelmei elillanjanak.
A gyermekbarát igazságszolgáltatást a magyar kormány 2012-ben hirdette meg, hogy a gyermekek a számukra megfelelő bánásmódban részesüljenek életkori sajátosságaiknak megfelelően, és az eljárás során a gyermekek legfőbb érdekei érvényesülhessenek.
Az Országos Bírósági Hivatal ennek megvalósítása érdekében a családjogi ügyeket és a fiatalkorúak büntetőügyeit tárgyaló bírák szakmai és érzékenyítő képzését szervezte meg az egész országban, valamennyi érintett bíró számára. Ennek elsődleges célja, hogy az ilyen ügyeket tárgyaló bírák értően tudják kezelni a gyermekeket az eljárások során, meg tudjanak felelni a speciális elvárásoknak, függetlenül attól, hogy a gyermek vádlott, tanú, sértett vagy érdekelt az ügyben.
A szülői felügyeleti perekben – először mindig a szülőket és a tanúkat hallgatja meg a bíróság, továbbá felkeresik a nevelési intézményt – informálódnak, hogy ki viszi, ki hozza őket az iskolából, óvodából, ki jár szülői értekezletre. – Környezettanulmányt szerzünk be, hogy kialakulhasson egy kép arról, hogy a gyermek honnan jön, és a jövőben melyik szülő gondozásában lenne számára a legmegfelelőbb a jövő. Ezután jönnek a gyermekek. A sorrend azért fontos, hogy mire a gyermekek meghallgatására sor kerül, már ismerjem a környezetét – hangsúlyozza.
Az általános iskolás Palkó beszámolójából hamar kiderült, hogy nem volt felhőtlen a viszonya az apja új élettársával, számkivetettnek érezte magát. Elmondása szerint mindig félretették a szennyesből a farmerját, amit egyszer aztán megelégelt.
Kimosta a fürdőkádban, majd kiterítette, amitől aztán az egész fürdő úszott a vízben. – Mondtam neki, hogy én is dühös lettem volna rá, és hogy valószínűleg azért tették félre a többi ruhától, mert a farmert csak farmerrel érdemes mosni – idézi fel Kontra Erzsébet, majd hozzáteszi: Azt kérdezte, akkor miért nem ezt mondták neki?
Mire azt feleltem: látod, ez a baj a felnőttekkel, hogy nem beszélgetnek a problémákról. Palkó elmondta azt is, hogy mindkét szülőjéhez ragaszkodik, így szeretné, ha napi szinten találkozhatna velük. Végül megfogta a bírónő talárját, és azt mondta: „Próbáljuk meg, elmegyek két hétre apáékhoz, majd visszajövök, és elmondom, milyen volt.” A bírónő rábólintott a kérésre. – Döntés helyett közöltem a felekkel, hogy két hét múlva találkozunk ismét, ahol Palkót hallgatom meg újra, saját kérésére. Azt hitték, rosszul hallanak – teszi hozzá nevetve.
A szülők válása vagy a gyermekelhelyezési viták nem csak azért megterhelők a kicsiknek, mert óriási változást hoznak az életükbe. Hiába gondolják ugyanis azt a felek, hogy a viták zárt ajtók mögött zajlanak, a gyerekek szavak nélkül is érzik, mi történik körülöttük. – A gyerekek vallomásának ismertetése után a felnőttek többsége elképed. Azt hiszik, hogy egyáltalán vagy csak csekély mértékben érzékelték a konfliktusokat, vagy a megsokasodott ajándékok mögötti valós tartalmat – fogalmazott a szakember.
Sok ügyben a szülők korábbi kérelme ennél a pontnál vesz fordulatot, és egészen másképp oldódik meg. – Amikor a gyerekük tartja a tükröt, sok esetben a szívükre veszik, és szerencsére elgondolkodnak azon, hogy milyen károkat okoztak már eddig is gyermekükben, így nem tartják fent a korábbi kérelmüket – indokolta a bírónő.
Kontra Erzsébet szerint többnyire nem célszerű elválasztani a testvéreket – egyedi esetek természetesen vannak –, a szülők ugyanis nem mindig tudnak eléggé „gyerekek” lenni, hogy segítsenek feldolgozni, elmagyarázni egy traumát, vagy megérteni úgy, mint egy testvér – akkor is, ha egyébként néha nehéz a kapcsolat közöttük.
– Nemrégiben hallgattam meg egy testvérpárt; az idősebb, 16 éves, talpig feketébe öltözött lány – a meghallgatásuk előtt – félretolta az öccsét, és közölte, előbb neki kell számomra mondania valamit. Bevallom, nem mertem tegezni, annyira határozott volt. Arra kért, tegyek ígéretet, hogy nem választom őket szét a testvérétől – természetesen csak annyit válaszoltam, hogy az ő érdekeikre figyelemmel fogok eljárni –, majd megkönnyebbülten kiment, és azt mondta a nyolcéves öccsének: „menj nyugodtan, mindent elintéztem” – idézte fel a történteket a bírónő.
Gyakran előfordul az is, amikor egy felbomló házasság után a kislányok inkább az apjuk mellett maradnak azért, hogy ne maradjon gondoskodás nélkül. Ők azok az apás lányok, akik akkor sem akarnak az édesanyjukkal élni, ha ott jobbak a körülmények. Főz, mos és inget vasal, megpróbálja fenntartani a kieső női szerepet a családban. Ez persze ritkán a legjobb megoldás, a testvérek elszakadnak egymástól, sokszor ez áldozat a kislány részéről – vélte Kontra Erzsébet.
Azokban az ügyekben, ahol a gyermek bántalmazása felmerül, egészen más a helyzet, a bizonyítási eljárás ugyanis eltérő mélységű. Álláspontja szerint – bár a meghallgatások során számos jel és a testbeszéd is utalhat erre – nem szabad rögtön ítélkezni, hiszen a hatóságok előtt sokan zárkózottá, zavarttá válnak.
– Ebben a kérdésben szigorúak a szabályok, tilos a mediáció elrendelése is. Az ilyen ügyek többségében szerencsére ez a vád nem igazolódik be.
Sajnos azt kell mondanom, hogy a sértett fél bármit képes megtenni azért, hogy kitöltse bosszúját az egykori párján, saját sértettsége miatt. Erre a legjobb eszköz pedig a saját gyermeke, akiben ezzel felbecsülhetetlen károkat okoz – hangsúlyozta a bírónő.