Egyre több külföldi hallgató tanul Magyarországon – ez derült ki abból a szakmai anyagból, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott, a magyar felsőoktatásról szóló konferencián mutattak be először. Ez alapján míg a 2013/2014-es tanévben körülbelül 23 ezren érkeztek hazánkba más országból, a 2014/2015-ös tanévben csaknem 25 ezren. A külföldi diákok száma a 2015/2016-ös tanévben meghaladta a 26 ezret, az ideiben pedig már több mint 28 ezren jöttek hozzánk tanulni.
Az adatok alapján a legtöbben a németek közül választják a magyar egyetemeket, az ő számuk csak a 2016/2017-es tanévben 3234 volt, utánuk a legtöbben Romániából érkeznek, de sokan jönnek még Szlovákiából és Szerbiából. Az első ötben van Kína is: a kínai diákok aránya 5,5 százalék volt az első tíz legtöbb hallgatót küldő országot jelentő csoportban.
A számok alapján az idei tanévben a legtöbb német hallgató a Semmelweis Egyetemre érkezett, de több százan tanulnak a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen is. A románok elsősorban a Debreceni Egyetemet választják, ott egyébként a külföldi diákok között csak a Nigériából érkezők vannak többen (több mint hatszázan). A Corvinuson főleg kínai hallgatók tanulnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig elsősorban szlovákok.
A dokumentum kitér arra is, hogy 2016-ban folytatódott a nemzetközivé válás, és a folyamatosan bővülő külföldi hallgatói létszám alapján reális esélye van annak, hogy a külföldiek száma 2023-ban elérje a 40 ezret. A brazil felsőoktatási kormányprogramot – aminek részeként a dél amerikai országból érkeztek hozzánk fiatalok – felváltotta a Stipendium Hungaricum, amely 2013-ban indult a keleti nyitás politikájának jegyében. Megjegyezték azt is, hogy Európa és Közép-Európa domináns szerepe megmaradt, ugyanakkor Kína látványosan előretört, ami egyúttal intézményi siker is. – Továbbra is az orvosi karokkal rendelkező négy egyetem áll az intézményi rangsor élén – olvasható a dokumentumban.
Átalakulások a felsőoktatásban
Több felsőoktatási intézmény és kar alakult át február 1-jétől. Ennek részeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került a bajai Eötvös József Főiskola vízmérnöki képzése. Változás, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül folytatja tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja, továbbá a Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara Soproni Egyetem néven működik tovább. Február 1-jétől az állami felsőoktatási intézmények közé tartozik az eddig főiskolaként működő Magyar Táncművészeti Egyetem.