Döntő hatása lehet a Simon Gábor ellen költségvetési csalás és okirat-hamisítás miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra annak a végéhez közeledő közigazgatási pernek, amelyet a szocialisták volt elnökhelyettese indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik szervezete ellen – állítja a Magyar Időknek a volt politikus ügyvédje.
Nagy István tájékoztatása szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 2-án akár érvénytelennek is nyilváníthatja azt a hatósági iratot, amelyben a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság megbecsülte a Simonhoz kötött számlákon talált összegek után fizetendő adó mértékét, s ezzel kulcsfontosságú szerepet tölt be a volt MSZP-s ellen emelt költségvetési csalás vádjának alátámasztásában.
Ismert, hogy Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el, amelyek után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást.
(Az osztrák betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 ezer euró, napi árfolyamon 238 661 500 forint volt.) Az így okozott vagyoni hátrány 128 millió forint, ám ezt Simon Gábor az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette.
Később az is kiderült, hogy a gyanús körülmények között elhunyt vállalkozó, Welsz Tamás segítségével Simon édesanyjának leánykori neve után, Gabriel Derdákra kiállított bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát a Magnet Bankban, amelyen 250 ezer eurót (napi áron 77 487 500 forint) helyeztek el. Az egykori MSZP-s politikus a büntetőeljárás során mindvégig tagadta, hogy köze van ehhez az ügylethez.
Azt, hogy Simon Gábor mekkora kárt okozhatott a költségvetésnek, a nyomozás idején becsléssel állapították meg a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóságon. Az erről szóló határozatot Simonék megtámadták, majd az újabb, a regionális adó-főigazgató által személyesen meghozott határozattal szemben bírósághoz fordultak, mivel szerintük a főigazgató nem volt jogosult a döntés meghozatalára.
Ezt később a Kúria egy állásfoglalásában megerősítette – fűzte hozzá Nagy István. Az ügyvéd hangsúlyozta: a kérdéses időben Simon Gábor előzetes letartóztatásban volt, így nem állt módjában, hogy az őt mentő bizonyítékokat bemutassa – ezt később az ügyvédje tette meg.
A közigazgatási perek többsége nem tart két évig. A bíróság szerint a folyamatos fellebbezések folytán futott ki az ügy ebből az időkeretből. A bíróság úgy véli, az ügy nem tartozik a soron kívül elbírálandó esetek közé, mindazonáltal az eljáró bíró az egyes intézkedéseket észszerű határidőn belül, egyes esetekben soron kívül megtette.
A per következő tárgyalási napját a bíróság már korábban kitűzte. Nagy Istvántól úgy értesültünk, hogy eredetileg február 16-án lett volna a következő tárgyalási nap, amit február 2-re előrehozott az eljáró bíró. Simon Gábor ügyvédje szerint ezen az ülésen nem lehet más döntés, mint a NAV-adófőigazgató határozatának hatályon kívül helyezése.
Ez pedig az ügyvéd várakozása szerint nagyban befolyásolja a február 21-én folytatódó büntetőpert, hiszen a költségvetési csalás vádja, mint fentebb már említettük, nagyban az adóhiány megbecslésére épült.
A késedelem oka
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint Simon Gábor a 2015. szeptember 8-án érkezett keresetében az adóhatósági eljárásban hozott határozat felülvizsgálatát kérte a közigazgatási bíróságtól, a vitatható jogi helyzetre tekintettel két alperest megjelölve, mindkettő a NAV különböző szerve volt.
Miután a perben alperesként csak egy hatóság állhat, az elsőfokú bíróság a per első tárgyalását követően, 2016. január 26-án döntött az alperes addig vitatott személyéről. Simon jogi képviselője ezt követően a NAV-val összefüggő több jogorvoslati kérelmet, így előbb fellebbezést, majd a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Törvényszék elsőfokú bírósággal egyező döntését követően a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be; nem fogadta el alperesnek azt, akiről az első- és másodfokú bíróság is azonosan határozott.
A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria 2017. április 26-án hozott, de a közigazgatási bíróságra 2017. május 30-án érkezett iránymutató végzése alapján az elsőfokú bíróság soron kívül eljárt, azonban a Kúria iránymutatásának megfelelően az alperes személyére vonatkozóan 2017. június 2-án tartott tárgyaláson meghozott új elsőfokú végzést a peres felek – így a döntéssel egyet nem értő adóhatóság és Simon Gábor is – ismét megfellebbezték.
A jogorvoslati eljárás lefolytatása a perrendi szabályok szerint kötelező, a fellebbezéseket a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz 2017. december 4-én érkezett végzésével bírálta el, helybenhagyva az elsőfokú végzést.
Az elsőfokú bíróság számára tehát a folyamatos jogorvoslati kérelmek miatt az, hogy melyik alperessel szemben hozható ítélet, 2017. december 4-én vált véglegesen ismertté. A per alperese tehát két évig bizonytalan volt, így a bíróság nem tárgyalhatott és nem hozhatott ítéletet sem.