Simicskó István Magyarország hadtörténelmét felidézve azt mondta: amikor az ország ütőképes hadsereggel rendelkezett, az állam hatékonyan tudta védelmezni magát, a magyar katonák több alkalommal a kor legerősebb hadseregével szemben is helyt álltak. A magyarok csaknem 150 éven át az oszmán-török birodalommal szemben is képesek voltak helytállni, védeni Európa keresztény értékeit – mondta.
Az 1848-as szabadságharcban az akkor néhány hónap alatt felállított magyar honvédség több hadművelete bekerült számos ország katonai iskoláinak tankönyveibe, „a mintaszerű tervezés és végrehajtás példájaként” – fogalmazott a miniszter, aki a beszédében azt hangsúlyozta: a sikeres küzdelemnek „lelki, spirituális” alapja van.
Az kell, hogy munkánk során szívvel-lélekkel küzdjünk, hogy jobbá tegyük világunkat – emelte ki Simicskó István, hozzátéve: különösen fontos ez most, amikor szellemi zűrzavar van a világ számos pontján.
A miniszter szerint több mint ezer éves államiságunk történelme azt is bizonyítja: „amikor nem voltunk képesek megvédeni hazánkat, mikor hitünk elgyengült, belső megosztottság ütötte fel a fejét, idegen elnyomás jutott osztályrészül Magyarországnak”.
A széthúzás, továbbá a lelkesedés és a hit hiánya kudarcot hoz – emelte ki a miniszter, hozzátéve: „így van ez ma is”.
Simicskó István felidézte: már Kossuth Lajos is úgy fogalmazta meg, hogy a honvéd a „haza épségének, függetlenségének és szabadságának őre és védelmezője”.
A szülőföld védelme a mindenkori Magyar Honvédség katonáinak küldetése – emelte ki a miniszter, de egyúttal megjegyezte: minden ember „valós és értékálló küldetése” a haza szolgálata.
A honvédelmi miniszter a Magyar Nemzeti Színházban rendezett esten tiszteletét fejezte ki a honvédség hősi halottai előtt, és köszönetet mondott a Magyar Honvédség egykori és jelenlegi katonáinak, kiemelve: az ő szolgálatuk nélkül Magyarország ma nem lehetne a világ egyik legbiztonságosabb országa.
A miniszter hangsúlyozta: katonai hagyományainkat, értékeinket tisztelő, jó szellemiségű, ütőképes honvédséget szeretnének felépíteni.
Ezt a célt szolgálja a Zrínyi Miklósról elnevezett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv – tette hozzá.
A 170 éves a Magyar Honvédség elnevezésű programsorozat nyitórendezvényét délelőtt a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartották. A rendezvényen meghirdették a „170 éves a Magyar Honvédség” rajzpályázatot és a „Tölts fel egy katonafotót!” online pályázatot. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum az évforduló alkalmából vándorkiállítást is szervezett, amelyet az év folyamán országszerte több településre is elvisznek.
A modern magyar hadsereg megalakulása 1848 május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegettek.
A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és a belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én Pesten az Országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a honvédséget.