A Pest megyei Áporkán csak az részesülhet szociális támogatásban, aki rendszeresen takarítja a lakását, rendeltetésszerűen használja a WC-jét, és időről időre fertőtleníti is azt. Ecseren még azt is kikötik, hogy a szociális segélyért folyamodó portáján a fűfélék magassága nem haladhatja meg a 15 centimétert, továbbá mikor kell kaszálni, és a tüzelőt rendezett formába halmozva kell tárolni. Máshol a jegyző ellenőrizheti, nincs-e nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik-e szét az udvaron a trágyalé – ez a hivatalos rendelet része például Nyáregyházán is. A Győr-Moson-Sopron megyei Újrónafőn pedig csak az jogosult szociális juttatásra, aki önmaga és lakótársai rendszeres tisztálkodásáról is gondoskodik.
Törvényellenes rendeletek?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ilyen és hasonló önkormányzati rendeletek sértik a magánszférát, az emberi méltósághoz, a szociális biztonsághoz és – ezekkel összefüggésben – az egyenlő bánásmódhoz való jogot. Emellett jogilag sem állnak meg ezek a szabályozások, mert bár a szociális törvény korábban felhatalmazta az önkormányzatokat arra, hogy feltételekhez kössék a segélyezést, 2015-ben ez kikerült a törvényből.
Ezt a Kúria is megerősítette: határozatuk szerint az önkormányzati rendeletekben felhatalmazás hiányában nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat. Hogy pontosan mit foglal magába az életvitelt megkönnyítő támogatás, az településenként eltérő: ott jelenthet nagyobb problémát a kritériumok betartása, ahol a gyógyszertámogatást és a köztemetést kötik feltételhez, mint Galgahévizen, vagy ahol a fűtési támogatás a tét, mint Nagykovácsiban.
Nem jövedelmi kérdés
A TASZ ötvenöt helyi szociális rendeletet talált törvényellenesnek. Megkerestünk néhány érintett települést, és kiderült: több önkormányzat nem is tudott róla, hogy a rendeletükkel baj lenne, s mint mondták, nem kaptak értesítést a megyei kormányhivataltól mint a törvények végrehajtását ellenőrző szervtől. Péteri község jegyzője szerint még egyszer sem volt probléma a gyakorlatban a feltételrendszerrel, de ha tudomásukra jut, hogy nem felelnek meg a jogharmonizációs követelményeknek, korrigálni fogják a rendeletet. Solymár jegyzője, Beregszászi Márk lapunknak úgy nyilatkozott, a TASZ állításával szemben, miszerint a jobb módú embereknek rendezett a lakókörnyezetük, ez valójában nem jövedelmi kérdés. – Igenis takarítsák, seperjék a portát az emberek maguk előtt, különben a közösségi együttélés szabályait sértik meg, sőt birtokvédelmi, közegészségügyi kérdés is felmerülhet – hangsúlyozta.
A jegyző ugyanakkor kiemelte, ez nem azt jelenti, hogy ne figyelnének a polgárokra: előfordulhat például, hogy az ingatlan a lakó egészségi állapota miatt elhanyagolt, ilyen esetekben az önkormányzat segítséget nyújt a feltételek teljesítéséhez. Elmondása szerint a megyei kormányhivatal őket sem kereste fel, így nem tudnak arról, hogy Solymár rendelkezése törvénysértő lenne. Addig, amíg ezt nem állapítják meg, az önkormányzati testület ragaszkodni fog az eljáráshoz. Ráadásul a lakókörnyezet rendezettsége csak a lakbértámogatásnál szerepel Solymár rendeletében, vagyis az önkormányzati lakások bérleti díjainak elengedéséhez, csökkentéséhez kötik ezt az elvárást, nem a szociális segélyhez.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott: sem Tab polgármestereként, sem szövetségi elnökként nincs információja arról, hogy a gyakorlatban problémát jelentenének a szociális támogatás feltételei. Ennek ellenére egyetért a TASZ indítványának azon részével, amely szerint az önkormányzatoknak nem feladatuk és nem lehet céljuk a beavatkozás a polgárok magánszférájába.
A TÖOSZ elnöke abban viszont a településeknek ad igazat, hogy a közösség minden tagjának tennie kell a település rendezettségéért. A járda leseprése vagy a hó eltakarítása a ház előtt, a fű időnkénti lekaszálása nem jár feltétlenül anyagi áldozatvállalással, ezért a hátrányos helyzetű lakóktól is elvárható. – Fontos lenne ugyanakkor, hogy ezeket a kötelezettségeket ne a szociális támogatások feltételeként szabják meg, mert ez azt a hatást kelti, mintha az anyagi helyzet alapján diszkriminálnának. Ehelyett olyan jogi normákban kellene ezekre az együttélést segítő szabályokra hangsúlyt helyezni, amelyek az adott település minden lakójára vonatkoznak – véli Schmidt Jenő.
A megyék visszakoznak
A TASZ-nál kérdésünkre elmondták: az érintett négy megyei kormányhivatal közül eddig Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből kaptak visszajelzést, ezek részben egyetértenek a TASZ indítványával. Veszprém elismerte, hogy a normavilágosság követelményének nem minden részletben tettek eleget. Komárom-Esztergom kormányhivatala pedig az aktív korúak támogatása kapcsán felhívta az érintett önkormányzatok figyelmét arra, hogy helyezzék hatályon kívül a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételt. Ugyanakkor egyik megye sem tartja megalapozott elvárásnak, hogy a települési támogatáshoz szabott feltételeket eltöröljék, szerintük ugyanis a Kúria nem hozott olyan határozatot, amely ezt kötelezővé tenné számukra.