Tegnap ismét a magyarországi közállapotok miatt aggódott Judith Sargentini (képünkön), aki szerint a legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
Az európai zöldpárti parlamenti képviselő közleményében azt írta: „Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.” Úgy folytatta: „Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
A holland politikus a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik „boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Judith Sargentini által írt és róla elnevezett jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, valóban fennáll-e a veszélye az uniós értékek sérülésének Magyarországon.
Idetartozik, hogy tegnap Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője Brüsszelben, a magyarországi tüntetésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: az EB osztja az Európai Parlament jelentésében Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakat, különös tekintettel az alapjogokra, a korrupcióra és az igazságszolgáltatás szabadságára.