Radikálisan csökkent Magyarországon a műtéti várólisták hossza és a várakozók száma is az elmúlt öt év alatt – jelentette be az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, míg 2012-ben 70 ezer beteg volt műtéti előjegyzési listán, 2017 elejére a számuk 28 ezer alá csökkent, miközben Magyarországon évente csaknem 180 ezer beavatkozást végeznek. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a várakozási időkkel kapcsolatos példaként említette, hogy míg 2012-ben a szürkehályog-műtétekre még átlagosan több mint hatszáz napot kellett várni, ez mára 90 napra, a csípőprotézis-műtétek esetében pedig 658-ról 311 napra csökkent. A legjelentősebb az előrelépés a térdprotéziseknél, amelyeknél öt éve még 906 nap volt az átlagos várakozási idő, ez mára 371 napra csökkent, de a valóságban általában 181 napon belül elvégzik a beavatkozást. – Jellemzően az összes műtéti előjegyzési időpontnál hamarabb sorra kerülnek a betegek, a szürkehályog-operációkat például ténylegesen 51 napon belül elvégzik – tette hozzá Kiss Zsolt.
Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, hogy a szigorú ellenőrzések mellett a jelentős költségvetési támogatásnak köszönhetően sikerült elérni ezt az eredményt, amellyel az európai országok között Magyarországon az ötödik legrövidebbek a műtéti várólisták. Öt év alatt 17 milliárd forintot fordított a költségvetés erre a célra, és az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, „a józan ész azt diktálja”, hogy 2015-höz, 2016-hoz és 2017-hez hasonlóan jövőre is rendelkezésre álljon majd az az ötmilliárd forint, amely szükséges ahhoz, hogy ezt a sikeres programot folytassák. A következő időszak legnagyobb feladata ugyanakkor, hogy hasonló kontrollal és forrásbevonással az ambuláns járóbeteg-ellátásban is elérjék a várakozási idő csökkentését. Ehhez első lépésként több mint 3 milliárd forintot kell fordítani a minden intézményre kiterjedő előjegyzési naplók vezetésére – közölte az államtitkár. Hozzátette: ez bonyolultabb feladat, hiszen nagyságrenddel több a beteg, sokkal több intézmény és orvos érintett, ennek ellenére azt gondolják, hogy ez az az ügy, amelynek a megoldásával a leginkább lehetne javítani a betegek közérzetén.