Silány, de polkorrekt film bírálata verte ki a biztosítékot az Origo polkorrekt rovatában.
Futótűzként terjedt a neten, hogy az Origo teljes filmrovata felállt, mert megjelent egy akolon kívüli szerzőtől olyan filmkritika, amelynek nem csak a q és w betűit, de egyetlen más betűjét sem vállalják.
A mellbevágó, bár jellemzően liberális felfogás, amely az Origo jelenlegi koncepcióját nemes egyszerűséggel a „mocsok” szóval jellemzi – ahogy fogalmaznak: „…körülöttünk már a térdünket nyaldosta a mocsok,…” – és önnön, nyilvánvalóan PC gondolkodását a tisztának, az egyetlennek szabadnak, a kizárólagosnak, a mindenek felettinek, oda vezetett, hogy felálljon a stáb. Az ex szerkesztőség ezzel nyilván megszabadította önmagát az Origóban burjánzó redvától, dzsuvától, na meg a tetemes víz és áramszámlától is, hisz ezután havi egyszeri lábmosással megússzák majd otthon a tisztálkodást.
De nézzük tettük jó oldalát.
Azok, akiknek a hányingerküszöbét meghaladta már a bugyuta, önpusztító liberális életfelfogást dicsőítő, vagy azzal bujálkodó „kritikák” özöne, reméljük, ezek után találnak egy olyan helyet, ahol bírálat éri a silány, nézhetetlen, de mindeddig érinthetetlen polkorrekt filmeket is.
Bordács Bálint írását érdemes elolvasni, majd eldönteni, valóban vállalhatatlan-e a vélemény (!), amit megfogalmazott.
Mi továbbra is valljuk, hogy közös etikai alapelvünk: A hír szent, a vélemény szabad!