Még nincs ötvenéves Portik Tamás, aki négy évet már letöltött 15 éves fegyházbüntetéséből. Radnai László korábban azt vallotta, hogy Prisztás József milliomos vállalkozót ingatlanvita miatt ölette meg 1996-ban. Portik a felbujtásért kapott ítéletből másfél évet a szegedi Csillagbörtönben ült, most Sátoraljaújhelyen tartják fogva, ám nem lehet tudni, mikor szabadulhat. Az Aranykéz utcai robbantás megbízójaként hamarosan a másodfokú bíróság elé állhat, és az ügyészség életfogytiglant kért rá, vádalkut azonban nem köthet. A magyar jogrend szerint erre ugyanis csak abban az esetben van lehetőség, amikor a terhelt a saját ügyénél súlyosabb bűncselekmény bizonyítását segíti elő, a gyilkosságnál pedig nincs súlyosabb megítélésű ügy.
Ha Portik együttműködne a hatóságokkal, vélhetően könnyíthetne fogva tartásának körülményein, az pedig nem mindegy számára, hogy valódi életfogytiglant, vagy esetleg olyan életfogytiglani ítéletet kap, amiből mondjuk 25 év múlva feltételesen szabadulhat. Az egykori olajozó vállalkozó azonban 2012-es elfogása óta kitartóan azt állítja, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el, az ellene folyó eljárást politikai indíttatású leszámolásnak tartja. Pereiben szóba hozta, Pintér Sándor belügyminiszternek köszönheti, hogy eljárások folynak ellene.
Radnai szerint mindenért Portik a felelős
Portik ügyeibenRadnai László a koronatanú. A kecskeméti maffiaperben 12 éves fegyházat kapott Radnai „régi bútordarab” az éjszakai életben, aki állítólag még a Kádár-rendszerben figyelt fel az ifjú tehetséges betörőre, akit egy időben patronált is. Az idősebb maffiózó a Conti-Car nevű cégével a 90-es években belekóstolt az olajügyekbe is, üzleteltek az Energol Rt.-vel, ahol Portik volt a marketingigazgató. Radnai Portik elfogása óta folyamatosan az egykori patronáltjára vall különböző ügyekben, mint az Aranykéz utcai robbantás perében is, ám ott az első fokon eljáró bíróság elfogultnak ítélte – másoké mellett – az ő vallomását is, és kizárta a bizonyítékok köréből. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezésében a kizárt bizonyítékok elfogadását indítványozta, és azok alapján életfogytiglani fegyházbüntetést kért Portik Tamásra a merényletre történő felbujtás miatt.
Radnai múlt héten csütörtökön ismét Portik Tamást emlegette a Lakatos Csaba 1996. november 13-i meglövése ügyében tett tanúvallomásában az éjszakai élet egyik erős emberének tartott Tanyi György és társai ellen folyó perben. A vád szerint Tanyi György, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csabát, négy célzott lövést adott le az ügetőn a hajtó-vállalkozóra. Társai a biztosításban vettek részt. A PestiSrácok beszámolója szerint Radnai állítja: Tanyi „bepánikolva” elmesélte neki, hogy Portikék kérésére csinált egy „nagy hülyeséget” és rálőtt Lakatosra. Radnai azt mondta a bíróságon: Tanyi a gyilkossági kísérlet idején teljesen Portik hatása alá került, amiért az ügy „harmadrendű szereplőjének” tartja, szerinte a fő bűnösök Drobilich Gábor, Ferencsik Attila és Portik Tamás, akik erre a támadásra is közösen adták ki a parancsot, így a vádlottak padján kellene ülniük. Radnai hozzátette, hogy a 90-es években elkövetett merényleteket nem lehet egymástól különválasztani.
Megemlítette, csodálkozik azon, hogy az ügyészség nem vádolta meg Portikot a Fenyő-gyilkosság ügyében: „Talán Rohác az ujjából szopta ki, hogy Fenyő Jánost fejbe kell lőni? Erre valaki nyilván utasította”– vélte Radnai. Tanyiék tagadnak. Arról nincs hír, hogy lenne valamilyen jogi következménye a legújabb Radnai-vallomásnak. Az energolosok közül jelenleg csak Portik ül. Ferencsik Attila negyedrendű vádlottja volt az Aranykéz utcai robbantás, Fenyő János médiamogul, illetve Cinóber, azaz a lányokat futtató, olajozással is foglalkozó Domák Ferenc megölése miatt indult, egyesített pernek. A vád szerint Ferencsik adott megbízást Cinóber megölésére, ám első fokon felmentették a vád alól.
Titkos kapcsolatok, titkos szolgálatok
A Fenyő Jánost megölető megbízó nincs a vádlottak padján. Kérdés, hogy a 90-es években titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Portik akar-e bizonyító erejű információt mondani a megbízóról. A Fenyő lelövésével vádolt szlovák maffiózó, Jozef Rohác és Portik között két közös pont is van. Az egyik, hogy Rohác és csapata védte az Energol nagykőrösi olajtelepét, a másik hogy mindketten kiváló titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkeztek. Rohácot gyakorlatilag a Meciar-féle szlovák titkosszolgálat (SIS) egyes műveleteinek a végrehajtójaként tartják számon. Azt sem felejthetjük el azonban, hogy már az Energol létrehozása során, 1994-ben is felbukkant a magyar titkosszolgálati szál. Stefán Géza, a Katonai Biztonsági Hivatal vezérigazgatója akkoriban napi jelentéseket kapott a cég működéséről. Kerekes István pedig, aki az olajcég első vezérigazgatójaként ténykedett, a titkosszolgálat tisztje volt. Az Energol alapítótőkéjének legnagyobb részét Gulyás Emil adta, a hírek szerint a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával, a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságában pedig 2000-ben az egyik rendőrtiszt azt állította: az Energol a katonai elhárítás cége volt. Azt később tagadták, hogy a cég fedőcég lett volna.
Vállaltan baloldali érzelmű olajozó
A politikai kapcsolatok azonban még messzebb vezethetnek. Portik a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatójával, Laborc Sándorral tartott 2008-as találkozói egyikén azt mondta, hogy szocialista politikusokat támogatott anyagilag. A két találkozón elhangzottakat Laborc embere rögzítette, és a felvétel az NBH irattárából került elő a 2010-es kormányváltás után. A beszélgetések nyilvánosságra került leiratában Portik hű baloldalinak, az MSZP támogatójának nevezte magát, és felajánlotta szolgálatait a pártnak, illetve Laborcnak, attól tartva, hogy 2010-ben a Fidesz kerül hatalomra. Kisejlik a beszélgetésekből, hogy Portik óriási titkok tudója lehet, de az is kikövetkeztethető, hogy már korábban dolgozhatott a titkosszolgálatoknak. Azt állította például, tudja, honnan indultak el azok az erők, amik az 1998-as választások idején a polgári kormány győzelmét igyekeztek megakadályozni.
Az NBH főigazgatója, külön mobiltelefont is adva az egykori olajozónak a kapcsolattartásuk megkönnyítésére, az után érdeklődött, hogy tud-e Portik valamilyen kínosat vagy terhelőt fideszes politikusokról. Portik erre általánosságban az éjszakai élettel való kapcsolatokról és „szlovák információkról” beszélt. Az mindenesetre árulkodó, hogy elfogása óta senkit nem hozott szóba Portik a kormányoldalról – a belügyminisztert és Rogán Antalt leszámítva. Igaz, az ellenzéki oldalról sem említett senkit, pedig tehetné. A Heti Válasz szerint a 90-es évek közepén ismerőseinek úgy beszélt a baloldali politikusokról, hogy „Horn Gyula öt perc alatt hív vissza, őt is és mindenkit a seggemből húzok elő”.
A nyilvánvaló túlzás ellenére „olajozott” kapcsolat volt az Energol – és Portik –, valamint a baloldal között. Az Energol egyik beszállítója volt a miskolci ETL Rt. A cég felügyelőbizottságának tagja Karl Imre akkori MSZP-s képviselő, milliomos, volt energetikai kormánybiztos. Felügyelőbizottsági tag volt néhai Lippai Lajos volt MSZP-s képviselő, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MSZMP-pártbizottság gazdasági titkáraként induló Szűcs Erika, aki később szintén szocialista országgyűlési képviselő volt. Szűcs Erika a hivatalos életrajza szerint a Gyurcsány-érdekeltségű Perfekt Rt. területi igazgatójaként is tevékenykedett. 2004-ben az MSZP országos választmánya elnökhelyettesévé választották, és a párt etikai bizottságát is vezette. 2011-től a Demokratikus Koalíció tagja.
Bejárása volt a Horn-éra csúcsvezetőihez
Portik a Laborc-találkozókon is többször utalt arra, hogy bejárása volt a Horn-éra csúcsvezetőihez. Fontos üzleti partnereként ismert a német–magyar kettős állampolgár Dósa István, aki 2000-ben az MSZP karitatív tagozatának első elnöke volt. (Ez a tagozat adta a pártnak Hagyó Miklóst is.) A Heti Válasz azt írta korábban: egykor Portik rózsadombi lakásában élt az Apró Piroska (Gyurcsány anyósa) elnökletével működő Eximbank vezérigazgatója, Nyíri Iván. Közismert: Portik kapcsolatban állt Gyárfás Tamás sportvezető-üzletemberrel is, 2004-ben vele cserélte el a II. kerületi villáját. Ennyi ízelítő után talán érthető, hogy miért volna érdekes, ha a vállalkozó elkezdene beszélni a politikai kapcsolatairól.
Politikai indíttatású robbantásokról is tudhat
Az is izgalmas lehet, hogy Portik milyen információkkal rendelkezik az 1998-as országgyűlési választások előtti politikai indíttatású robbantásokról, tud-e arról, hogy miféle kapcsolatok voltak a szlovák és a magyar titkosszolgálatok között a 90-es években, és mi közük volt a magyarországi merényletekhez.
A szlovák titkosszolgálat akkor frissen kinevezett főnöke, Vladimír Mitro 1999-ben parlamenti jelentésében egy a SIS-en belül létrehozott, törvényen kívül működő, különleges, szervezett bűnözőkkel kapcsolatban álló egységről számolt be. A Mitro-jelentés szerint törvénytelen akciókkal bízták meg a maffiózókat Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt. Ezek egyike a SIS-egység Omega fedőnevű akciója volt, ami azért indult, hogy hátráltassa, vagy tegye lehetetlenné Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyar források szerint az Omegának volt köszönhető, hogy hazánkban az 1998-as választások előtt akcióba lépett az úgynevezett Meciar-kommandó, és politikai jellegű robbantásokat hajtottak végre. Pokolgép robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes képviselő és Torgyán József FKGP-elnök házánál, illetve az FKGP-székház előtt. Magyar és szlovák rendőri források egybehangzóan állítják: a Meciar-kommandó tagja volt Jozef Rohác, Imrich Oláh és Jozef Hamala is.
Rendőrségi forrásaink szerint mindhárom szlovákiai maffiózóhoz több magyarországi leszámolás is kötődhet. Oláhot és Hamalát időközben meggyilkolták. Ez a trió lehetséges elkövetőként felmerült már az 1998. július 2-i Aranykéz utcai merénylet után néhány nappal. A nyomozók megállapították, hogy a Nagykörúton, a Béke Hotelben laktak, a szobájukban danubitnyomokat rögzítettek, olyan szlovák ipari plasztik robbanóanyag nyomait, amivel megölték az olajügyekben vallomást tévő Boros „Óriás” Tamást az Aranykéz utcában. Akkor még az a térfigyelő kamerafelvétel is megvolt, amin Rohác látható terepfelmérés közben az Aranykéz utcában, és ami később eltűnt a bizonyítékok közül. Aztán az ügy is valahogy eltűnt a hatóságok útvesztőiben, eredmény nélkül lezárták a nyomozást, hogy a 2010-es kormányváltás után elővegyék az aktákat és vádemeléssel befejezzék az ügyet. A jogerős ítélet után azonban itt volna az ideje a politikai robbantások tettesei elítélésének is, még ha őket Portik segítségével is lehetne bíróság elé állítani.