A keddi Köznevelési Kerekasztal témája lesz a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár hétfőn egy Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kormány tervei szerint a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az „alapozó szakaszban”, mintegy előképzőként jelenne meg, ugyanakkor a szakmai vita arról is szól majd, hogy hová illesszék be ténylegesen. Az államtitkár kitért arra is, hogy a 9. évfolyam bevezetésének sokféle vetülete van. Ezek között említette a pénzügyi források emelését, a pedagóguslétszám növelését, valamint a pedagógus-továbbképzések számának emelését is. Az új évfolyamot a 2019-es tanévtől vezetnék be.
– Újabb komoly segítséget kínál a kormány az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés és az egész napos iskola bevezetése mellett a társadalmi felzárkózás folyamatában – üdvözölte a kormány elképzelését Forgács István. A romaügyi szakértő szerint fontos, hogy legyen valamilyen átmenet az óvoda és az iskola között azoknak a gyermekeknek, akik életkor szerint igen, viszont szocializáció és tanult ismeretek és a készségek tekintetében még nem iskolaérettek. A tanárok és a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára is könnyebbséget jelent a tervezett köztes évfolyam, hiszen több idő jut felkészülni az általános iskolára, valamint a családok is nyitottabban és támogatóbban tudnak majd hozzáállni a kötelező oktatáshoz – tette hozzá.
Az MSZP szerint a kilenc évfolyamos általános iskola ismételt napirendre tűzésével a kormány a szakgimnáziumi érettségibotrányról akarja elterelni a figyelmet. Kunhalmi Ágnes szocialista országgyűlési képviselő hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskolának akkor van értelme, ha az alsó tagozatot hosszabbítják meg, de ennek is csak akkor, ha a tankötelezettség nem 16 év.
Ikotity István, az LMP szakpolitikusa szerint önmagában a javaslattal nincsen probléma, mivel a jelenlegi nyolcosztályos rendszer valóban elavult, megváltoztatásán érdemes gondolkodni, ebben számos külföldi példa, modell vizsgálata hasznos lehet. Abban a tekintetben viszont bírálta a kormány eljárását, miszerint azután kezdeményezett vitát a szakmai szervezetekkel, hogy már döntött a kérdésben.
A Jobbik megítélése szerint a kormány javaslata nem elvetendő, de a plusz egy év beiktatása észszerűbb volna a középiskolai évek alatt. Dúró Dóra úgy látja, ha a kormány az óvoda és az általános iskola közé tesz be még egy évet, az a hároméves kortól kötelező óvodáztatás kudarca lenne. – Tény, hogy több felzárkózási, felkészülési időt kell hagyni a gyerekeknek alsó tagozatban, ez egy érdemi, szakmailag megfontolandó felvetés volna, de az iskolát megelőzően beszúrni egy évet nem a legjobb megoldás – fogalmazott a Jobbik képviselője.