A 2018-as választások közeledtével újra fellángolt a pártalapítási kedv. A Magyar Idők megkeresésére az Országos Bírósági Hivatal (OBH) arról tájékoztatott, hogy jelenleg összesen 193 bejegyzett párt van, ami már most 46-tal több, mint ahányan indulhattak a 2014. áprilisi országgyűlésiképviselő-választáson, akkor 147 bejegyzett párt létezett.
A jövő évi választáson elvileg indulók száma azonban még növekedhet, az OBH ismertetése szerint jelenleg ugyanis 351 párt áll bejegyzés alatt. A legtöbb bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló politikai formáció a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszékhez köthető, de viszonylag sok párt vár bejegyzésre a Nyíregyházi (32), a Miskolci (16), a Pécsi (15), a Debreceni (14), és a Székesfehérvári Törvényszéken (12) is.
A gombamód szaporodó aspiránsok elsősorban a „kamupártok” miatt kerültek a figyelem középpontjába, a 2014-es választási kampány során ugyanis számos olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet aztán vagy visszafizettek, vagy nem.
Leginkább nem, hiszen az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint tűnt el végleg a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani.
Manapság gyakorlatilag semmibe sem kerül pártot alapítani, legfeljebb a bejegyzést végző ügyvéd munkadíját kell kifizetni. A kampányfinanszírozási rendszer szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kapott a párt, ha a 106 választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani.
A pártlisták után – szintén legalább 27 jelölt esetén – legalább 150 millió forint járt a pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítani, akkor az egyéni jelöltek és a lista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat a szervezet, de ha mind a 106 kerületben, akkor már 706 millió forinthoz.
A rendszer egyszerűen kijátszható, hiszen fiktív számlákkal könnyedén megoldható a költségek igazolása. A jelenlegi szabályozás szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább két százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki sem szavazott.
Ezen szeretett volna változtatni a Fidesz, a nagyobbik kormánypárt ezért áprilisban azt javasolta, hogy az ilyen pártokat kötelezzék a pénz visszafizetésére, ha nem érik el a listás szavazatok 0,5 százalékát. Ellenzéki támogatás híján azonban a Fidesznek nem sikerült megszereznie a kétharmados jóváhagyást, a rendszer tehát marad.
Ismert: a Szolidaritás Mozgalomból és az Együttből kilépett Kónya Péter már tavaly új pártot alapított Szolidaritás a Köztársaságért Párt néven, januárban pedig nyugdíjas képviselet alakult Nyugdíjas Párt 50+ néven. A szcientológusok exelnöke, Weith Katalin az általa alapított Magunkért Mozgalommal készül a 2018-as választásokra.
Párttá vált a Momentum Mozgalom, míg a volt MDF-es Gémesi György Új Kezdet, Pukli István, a Tanítanék Mozgalom korábbi vezéralakja pedig Polgári Világ néven alapított pártot.
Nyomoz az ügyészség
Cáfolta a Fővárosi Főügyészség azt a napokban megjelent hírt, miszerint lezárták volna a 2014-es választásokon induló „kamupártok” elleni nyomozást. Ibolya Tibor főügyész közölte: a választás során nyújtott kampánytámogatások szabálytalan felhasználásának gyanúja miatt a főügyészség illetékességi területén hat pártot érintően indult nyomozás az Állami Számvevőszék jelzése alapján, ezek közül négy ügyben most is folyamatban van az eljárás költségvetési csalás gyanújával.