Az utolsó teljes éves összesítés szerint 2015-ben havonta átlagosan 163 ezren részesültek gyermekgondozási segélyben. – A gyes összege ugyan 2008 óta nem emelkedett, havi 28 500 forint, az összegénél azonban sokkal fontosabb a társadalmi jelentősége – mutat rá Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a gyes elmúlt ötven évét értékelő tanulmányban.
A gyermekgondozási segélyt ugyanis éppen fél évszázada, 1967-ben vezették be, és azóta is a magyar családtámogatási rendszer központi elemének számít, amit minden anya igénybe vehet a gyermeke hároméves koráig, és a juttatás folyósítása alatt a munkahelyén felmondási védelem alatt áll. – A gyes tehát társadalmi státust ad, hiszen az anya nem háziasszonyként, eltartottként vagy munkanélküliként van otthon, hanem gyermeknevelés céljából, akár úgy is, hogy közben van biztos munkahelye, ahová bármikor visszatérhet – hangsúlyozza a Korfa című folyóiratban publikált tanulmány szerzője.
A gyes bevezetését hasonló okok előzték meg, mint a mostani gyermektámogatási intézkedéseket: a Ratkó-korszakot követően látványosan csökkent a születésszám, miközben a várható élettartam emelkedésével nőtt az idősek aránya a fiatalokéhoz képest – emlékeztet Makay Zsuzsanna. A gyes igen bőkezű volt akkoriban: az átlagos női munkavállalói bér mintegy 40 százaléka járt az anyának. 1975-ben 265 ezer nő részesült a juttatásban, ám nem született sokkal több gyerek.
A kutató azonban úgy látja, ha közvetlen hatása nem is volt a gyesnek a születések számának emelkedésére, valószínűsíthető, hogy mégis erőteljesen befolyásolta a születésszámokat azzal, hogy bevezetése óta két alkalommal is „menekülést” jelenthetett a munkavállaló anyáknak: a bevezetésekor (korábban csak a szülési szabadság idejére, 1962-től húsz hétig maradhattak otthon az anyák), valamint a rendszerváltás idején, amikor a munkanélküliség helyett jelentett a nőknek egy védelmező alternatívát. Ekkor ugyanis nemcsak a munkanélküli nők száma ugrott meg, de a gyesen és gyeden lévők száma is számottevően nőtt: 1990 és 1994 között mintegy 20 ezerrel, annak ellenére, hogy eközben az élve születések száma mintegy 10 ezerrel csökkent.
Az utóbbi évtizedben valamelyest csökkent a gyes fontossága a többi pénzbeli támogatáshoz képest, főleg a gyed előtérbe kerülésével, hiszen 2014 óta az a munkavégzés mellett is folyósítható. Manapság a gyes valójában két szempontból fontos: a gyermek hároméves koráig egyfajta alapjövedelmet jelent azoknak, akik nem jogosultak gyedre, mivel nem volt elég munkaviszonyuk. Másrészt a gyedre jogosultak is kapják a gyermek második és harmadik életéve között, mintegy alap- vagy kiegészítő jövedelemként, akár teljes idős munkavállalás mellett is. Emellett a gyedhez képest egy társadalmilag sokkal szélesebb körben ismert ellátásról van szó, amelyet máig sokan a „teljes állású anyasággal” azonosítanak.