Kedvező forgatókönyv szerint még az idén véget érhet az a kvótaper, amelyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt indított meg Magyarország – értesült lapunk. A perben hazánk – még decemberben – azt a határozatot támadta meg, amelyet az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja hozott 2015 őszén. A döntés értelmében az unió más tagállamaiba kellene áthelyezni csaknem 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. Annak idején Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott a kérdésben. Szlovákia szintén az uniós bírósághoz fordult.
A kvótaperben tavasszal minden tagállam lehetőséget kapott rá, hogy kifejtse álláspontját. – Erős visegrádi együttműködés alakult ki ez ügyben is – mondta a Magyar Időknek az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára. Völner Pál rámutatott: az új lengyel kormány március közepén kapcsolódott be az eljárásba, fellépésével Magyarország és Szlovákia érveit erősíti. A politikus megjegyezte azonban, hogy a másik oldalon is felsorakoztak tagállamok. A migránsok szétosztásáról szóló határozat mellett elsőként Görögország emelt szót, majd napokon belül csatlakozott Olaszország és Németország is. – De a kvóták mellett foglalt állást az igencsak érintett Svédország, a merényletek tépázta Franciaország és Belgium, valamint az Európai Bizottság és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hazája, Luxemburg is – sorolta az államtitkár.
Völner Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy hiányzik a sorból Ausztria, amely korábban feltétel nélküli pártolója volt a német migrációs politikának. – Nyugati szomszédunknál alapvető fordulat állt be, s ahogy közelednek a különféle helyi választások, úgy alakulhat át más államok álláspontja is a kényszer-betelepítés ügyében – hangsúlyozta az államtitkár.
Völner Pál a kvótakérdés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlók elosztásáról szóló mechanizmus kialakítása egyáltalán nem véletlen kisiklás. – Nem átmeneti megoldásról, ideiglenes intézkedésről, hanem állandó, hosszú évekre kitalált módszerről van szó – fogalmazott az államtitkár. Majd úgy folytatta: ha Magyarország egyszer elfogadja, hogy a területére az unió migránsokat kényszerítsen, az első turnust újabbak és újabbak követik majd. Magyarország viszont ebből nem kér. A politikus szerint ezt juttatja kifejezésre a Luxembourgban előterjesztett magyar kvótakereset, s ezért kezdeményezett idehaza népszavazást a kormány a kényszer-betelepítés ügyében. A magyar választók valószínűleg ősszel járulhatnak majd az urnákhoz.