– A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak, a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.
Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök-helyettes mintegy kétszáz gyerekhez szólva úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen túléltük, itt vagyunk. Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak.
Potápi Árpád János tegnap egy másik ünnepségen arra mutatott rá, hogy a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szavai szerint e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. A politikus hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását.
– Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a főváros III. kerületében, tegnap tartott megemlékezésen. A terület fideszes országgyűlési képviselője közölte: minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy minden tekintetben emelkedő nemzetté váljunk.
Trianon 98 – Teleki Pál emlékező estet tartottak tegnap a Magyar Írószövetség rendezésében. Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnöke átadta a Teleki Pál Érdemérmeket, amelyeket idén a Magyar Patrióták Közösségének, Bata János költőnek, műfordítónak, Hoffmann Rózsa tanárnak, oktatáskutatónak, Horváth László orvosnak, Zabolai Csekme Éva magyar érdekvédőnek, valamint Jerzy Snopek hungarológusnak, Lengyelország nagykövetének ítélték oda.
A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban tegnap Trianon-emléknapot tartottak, ahol Ablonczy Balázs történész, az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője adott elő a témában. Emellett koszorúztak a helyi Trianon-emlékműnél. Emlékezetes, az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Jótékonysági futás indult a véradásért
Egy vérből vagyunk! elnevezéssel szerveztek 500 kilométeres jótékonysági futást, amely tegnap, a nemzeti összetartozás napján rajtolt Budapestről. – A futás kettős célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, és adományokat gyűjtsön a kárpátaljai Ráton megépült Szent Mihály Rehabilitációs Központ javára – közölték a szervezők. A rendezvény fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, aki a budapesti rajtnál részt vett a véradáson, majd öt nappal később a ráti gyermekotthonban várja a futókat, és a célba érkezést követően részt vesz a Szent Mihály Rehabilitációs Központ avató ünnepségén. A katolikus és református kórház 30 fős csapata Kárpátaljára fut, ahol a Szent Mihály Rehabilitációs Központ felavatását követően közel száz kárpátaljai gyerek egészségügyi vizsgálatát végzik el. A futás következő állomásai Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza lesznek, ahol szintén várják a véradókat. (Sz. A.)