Katonai tiszteletadással Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 62. évfordulóján, tegnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren, míg a Parlament főlépcsője feletti erkélyek egyikén egy magyar zászló, a másikon pedig egy fekete gyászzászló lengett. A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál Áder János köztársasági elnök rótta le kegyeletét, majd virágot helyezett el Nagy Imre miniszterelnök és a névtelen áldozatok és elesettek sírjánál, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mondott beszédet.
Ebben hangsúlyozta, hogy november 4. nemzeti gyásznap és egyben a hálaadás napja is. Kiemelte, hogy 1956. október 23-át a remény szülte, ezt ölték meg november 4-én, a forradalmat és szabadságharcot pedig árulás és olyan megtorlás követte, melynek kegyetlensége és jogtalansága messze felülmúlta Haynauét. Szavai szerint a félelem és reménytelenség nagyobb volt, mint 1945-ben.
Trócsányi László felidézte, hogy 1956. október 23-án a rémálom valósággá vált, bujkálni és menekülni kellett, majd egy egész nemzedék tűnt el, köztük rengeteg kiváló tehetséges ember. – 1956. november 4-e után a diktatúra sötét hónapjai, évei következtek vérbíróságokkal, kirakatperekkel, a megtorlások és durva zsarnokságok időszaka volt ez – fogalmazott a miniszter.
Délután Építsünk hidat! címmel közös megemlékezést tartott 1956 mártírjairól a KDNP II. és XVI. kerületi szervezete a főváros XVI. kerületében, Árpádföldön, a mártírhalált halt Tóth Ilonka szobránál, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő is beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta: nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek.
Hozzátette: hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket. Varga Mihály kiemelte: „Nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők”, ezért védjük nemzeti függetlenségünket, továbbá az itt élők szabad és biztonságos életét. Kijelentette, jövő tavasszal „nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett”.
– Az 1956 hősei előtti főhajtással értékeinket tesszük ma is láthatóvá, ezekre és a nemzeti összefogásra alapozva léphetünk tovább, és tetteinkkel ma is olyan történelmet írhatunk, amelyre büszkén lehet majd visszatekinteni – fogalmazott. Varga Mihály azt mondta: 1956. november 4-én hajnalban 33 év sötétség borult ránk, a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, amikor Magyarország független állam lett.
Láng Zsolt II. kerületi polgármester arról beszélt, hogy Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén politikai tudatra ébredt. – A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban – mutatott rá. Hozzátette: végig kell gondolni, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja.
Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát egy képzeletbeli híddal kötik össze. – A II. és XVI. kerület sokat tett a fiatal 1956-os mártírok emlékének megőrzéséért – közölte.
Mansfeld Péter az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata, a pesti srácok egyike, a forradalom mártírja volt. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester (Fidesz–KDNP) az eseményen felidézte: az árpádföldi születésű Tóth Ilonkát 1957 júniusában, 24 évesen végezték ki. Az volt a bűne, hogy szigorló orvosként gyógyította a forradalomban és a szabadságharcban megsérülteket, valamint röpiratokat engedett nyomtatni a kórház pincéjében. Azért ítélték halálra, mert ártatlanul gyilkossággal vádolták meg.
A Terror Háza Múzeumnál, a hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghettek az áldozatok emléke előtt, este pedig a Szent István-bazilikában várták koncertre az érdeklődőket, ahol fényfestéssel is megidézték a mártírok hősiességét.