Be kell látni, hogy az uniós intézmények közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának megteremtésére irányuló kísérletek éppen ellentétes hatást váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy a britek többségének elege lett az EU-ból – olvasható Orbán Viktor miniszterelnök írásában, amelyet a német konzervatív lapban jelentetett meg. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az intézmények ezentúl ne szorítsák háttérbe a tagállamokat, ennek jegyében az EU szakítson a nemzetietlenítéssel, az európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel. Magyarország miniszterelnöke a cikkben az unió mostani válságára megoldást kínáló magyar stratégiát ismertetve úgy vélte, hogy mivel az EU gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció, vissza kell térni az uniós jog következetes alkalmazásához, ami azt jelenti, hogy egymással szemben ugyanazokat a mércéket alkalmazzuk, és tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek szerepét.
A válság és az elbizonytalanodás fő oka, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt veszélybe került a két legnagyobb európai vívmány, a közös valuta és a Schengen által védett közös piac, vagyis az életformánk és a gazdasági modellünk – tette hozzá a magyar miniszterelnök, aki szerint a stabilitási paktum, valamint a schengeni és a dublini szabályok szisztematikus megsértése gyakorlattá vált, ráadásul az EB hallgatólagos jóváhagyásával.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, amire példa az államháztartási szabályok sora és a közös külső határok védelmi rendszere is, azonban a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban. Ezért a kormányfő szerint erősíteni kell az uniós együttműködést azokon a területeken, ahol a józan ész ezt diktálja, így a külső határok védelme, a digitalizáció és az iparpolitika, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika és a fejlesztéspolitika területén. Ugyanakkor alapvető feladat a polgárok biztonságérzetének helyreállítása is – tette hozzá, rámutatva, hogy a magyar módszer azt példázza: a zöldhatárt is meg lehet védeni.
Németország számíthat Magyarországra, és ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között, ez pedig a kerítés ügye – írta a miniszterelnök, amikor kitért arra, hogy szerinte ezáltal Magyarország a szabályokat követő európaiként védi az európaiak élet- és gazdasági modelljét.
A magyar álláspont szerint az Európára nehezedő migrációs terhet nem megosztani, hanem felszámolni és megszüntetni kell – olvasható a miniszterelnök írásában, amely azt is hangsúlyozza, hogy a migrációs válságot nem lehet megoldani a kényszerkvótákkal, mivel már önmagukban az ilyen brüsszeli szándékokról szóló hírek következtében is gazdasági migránsok milliói indulnak útnak.
Kiszelly Zoltán politológus, Századvég Politikai Iskola:
Ez egy kemény üzenet, amelyben joggal mutat rá a magyar miniszterelnök arra, hogy a brüsszeli bizottság mi minden fölött hunyt szemet a két legfontosabb uniós projekt, a migráció és az euró megvalósításánál. Olaszország és Franciaország nagyon régóta nem teljesíti a háromszázalékos költségvetési hiánycélt, ezt a két nagy, baloldali irányítású tagországot mégis mindig megkíméli Brüsszel, míg a kisebbeket még akkor is megdorgálja, ha azok nehézségek árán is, de tudják teljesíteni a hiányelőírást. Fontos üzenet tehát ez annak érdekében, hogy Brüsszel ne csak a kis országokkal tartassa be a hiánycélokat, mint ahogy azt Magyarországgal szemben eddig tette. A másik üzenet pedig a határvédelem ügye, amelyben mostanra már az uniós polgárok többsége is a magyar álláspontot vallja. A miniszterelnök a Brexit kapcsán Brüsszelt joggal teheti felelőssé, hiszen a britek kilépése ma már a Merkel-féle nyitott kapuk politikájáért fizetett árnak is tekinthető.
Fodor Csaba ügyvezető, Nézőpont Intézet:
Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is egyértelművé tette, hogy Magyarország helye egy erős Európában van. Bár a magyar kormányt az elmúlt években rendre Európa-ellenességgel vádolták a hazai és brüsszeli balliberálisok, valójában a liberális vízióktól elvakult, válságokat megoldani képtelen, örökké hatalmon lévő brüsszeli elit az, amelyik Európa-ellenes. Az elmúlt években a magyar kormány növelte hazánk teljesítőképességét, súlyos válságokat küzdött le. A kormány ráadásul a bevándorlási válságban is helytállt, hiszen mára már bizonyítást nyert, hogy mi megvédtük Európa külső határszakaszát, amelyet brutálisan megtámadtak az illegális bevándorlók. Eközben Brüsszel semmit sem tett azért, hogy megoldja a kontinens válságait. A magyar kormány olyan Európai Uniót, olyan Európát szeretne, amelynek a demokratikusan megválasztott vezetői méltányolják az egyes nemzetek, régiók szempontjait és képesek azokat összehangolva hatékony válaszokat adni a kontinens előtt álló legfontosabb kihívásokra.