Létezik egy Soros-terv, amely négy pontból áll. Eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetállamoktól – fejtette ki a miniszterelnök Európa jelenlegi helyzetét és jövőjét elemezve. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiaké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben, és ezután meg kell reformálni az uniót.
– Európa reformja nem kezdődhet mással, mint azzal, hogy a migránsokat megállítjuk, a bevándorlásnak véget vetünk, és nemzeti hatáskörben újra mindenki megvédi a határait. Ha ezen is túl vagyunk, akkor közös programmal vissza kell szállítani a törvénytelenül Európába érkezett migránsokat valahova az Európai Unió területén kívülre – hangsúlyozta. Úgy vélekedett: Európában a kereszténydemokrata pártok „elkereszténytelenedtek”, a liberális média és értelmiség elvárásait teljesítik, a baloldali politika is elvesztette talaját.
– Most készítik elő Európát arra, hogy átadja a területét egy új, kevert, muszlimizált Európának – állapította meg összegzésképpen a miniszterelnök. Hozzáfűzte: ezért lehet különleges a jövő évi magyarországi választás is, hiszen hazánk volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migránsinváziót. Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével, kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára.
– Sohasem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek éppen azt a célt tűzik ki, hogy megváltoztassák az európai kultúrát – jelentette ki. A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kormányfő leszögezte: Magyarország megvédte saját magát és Európát is a migránsinvázióval szemben, ami több mint 260 milliárd forintjába került. – Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki – hangoztatta.
A miniszterelnök arra biztatta hallgatóságát, hogy ne csak a pálya széléről szurkoljon, hanem regisztráljon és voksoljon, mert a határon túli magyar közösségek megmaradásának legfontosabb előfeltétele az erős anyaország, ezért is fontos, hogy ne az országot gyengítő pártok kerüljenek hatalomra. Az erős ország ismérvei között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, az ország ne hitelből éljen, legyenek többségi nemzeti tulajdonban a stratégiai ágazatok, és mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar. Megjegyezte: Magyarország már körülbelül ezermilliárd forintot költött a korábban oktalanul privatizált stratégiai cégek visszavásárlására, és míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió adózott, ma már 4,4 millióan dolgoznak és ugyanennyien fizetnek adót.
Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, mert csak azok az országok maradnak fenn, amelyek biológiailag képesek magukat fenntartani. Szerinte ahhoz, hogy ilyen országgá váljunk, családonként átlagosan 2,1 gyermekre lenne szükség. Magyarország a családtámogatásra fordított pénzt a multiktól veszi el, különböző különadók formájában – emlékeztetett. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, mint most, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.
Tőkés László református püspök felszólalásában azt mondta: véget kell vetni a napjainkban tomboló hungarofóbiának, amely az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez hasonlítható. Kijelentette: Európának a muszlimokhoz hasonlóan komolyan kellene vennie a hitet és értékeit. Biztosította a miniszterelnököt, hogy számíthat az erdélyi magyarságra, illetve a „létveszélyben szocializálódott” külhoni sorstársaira az EU megreformálásában, valamint a nemzet védelmében való kiállásában.
Provokatív akció
Nem múlt el incidens nélkül a tusványosi rendezvény, Orbán Viktor előadása alatt egy fiatal erdélyi nő sípolni kezdett a hallgatóságban, majd – miután többszöri kérésre sem akarta abbahagyni – az egyik rendező a földre rángatta, és kivezette a tömegből. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője provokációnak nevezte a történteket és köszönetet mondott azért, hogy a rendezők a sípolót „kimentették a tömegből”. A sípoló nő a Hvg.hu kérdésére elmondta: nem tesz feljelentést. Arról is beszélt: bár a Facebookon előzőleg meghirdette, alapvetően egyedül tervezte ezt az akciót, pláne, hogy szinte senki nem jelezte vissza neki, hogy társulna hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője:
A választásokig hátralévő kilenc hónap jegyében, de mégsem kampánybeszédet tartott a miniszterelnök. Joggal állapította meg, hogy a jövőre esedékes választás tétje sokkal nagyobb, mint az összes eddigié volt, mivel nemcsak Magyarország irányításáról döntenek a magyarok, hanem a visegrádi együttműködés elmúlt években kialakított modelljéről és ezáltal az EU jövőjéről is. Orbán Viktor 2014 óta a közép-európai érdekek szóvivőjévé és ezáltal Európa-politikai tényezővé vált, akinek vannak barátai (gaulle-isták, Kohl-tisztelők és a brüsszeli kettős mércét elutasító közép-európaiak) és ellenfelei (közülük „Schulz elvtársat” meg is nevezte), ezért sok nem magyar is szurkol győzelmének. A miniszterelnök most fejtette ki először európai reformtervét részletesen, készülve a 2018 utáni, az unió jövőjéről szóló küzdelmekre. A brüsszeli politikai kormányzás visszaszorítása, az európai gazdasági tér új adópolitikája, Szerbia felvétele, valamint az oroszokkal és a törökökkel kötendő kiegyezések a Macron–Merkel duó által szövögetett elitista magunió koncepció alternatívájának, a Budapesten sokszor megfogalmazott „erős Európa” programjának felelnek meg.
Kiszelly Zoltán politológus:
Az utóbbi egy évben új törésvonal van kialakulóban, ami mostanra elérte Európát, a globalista és a patrióta politika áll egymással szemben. Míg a globális eszmék hirdetése Brüsszel és Soros György érdeke, a patrióta vonalat mára már nem pusztán a társadalom jelentős része támogatja, de a brexit, Donald Trump és Lengyelország fellépése is azt bizonyítja, hogy ez utóbbi irányzat erősebb, és ez jelenti Európa jövőjét. A nyugati elit emiatt ideges, hiszen a patrióta gondolkodásmód alternatíva a globalizációra, amelynek lényege a pénz kitalicskázása, amiből nem osztanak vissza semmit. Ezzel szemben az Orbán Viktor által támogatott nemzetben gondolkodás célja, hogy maradjon több pénz és munkahely egy országban. Azaz a kapitalista demokrácia keretein belül mutat fel egy új alternatívát, amit mind a hazai, mind a nemzetközi ellenzék képtelen elfogadni. A hazai ellenzéki pártok ugyanakkor annyira gyengék, hogy jelenleg a Soros György és a Simicska Lajos által támogatott média a fő ellenség. Az autonómia kérdésében Orbán Viktor azt hangsúlyozta: ha az RMDSZ nem képes kiharcolni Bukarestben a magyarságnak kijáró jogokat, az autonómia lehet a megoldás arra, hogy ezeket a jogokat megkapják.