2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.
2010 óta „hétmérföldes csizmával haladunk előre” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette
a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat.
Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök.
„Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk” – mondta Orbán Viktor,
a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.
A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja,
Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak.
Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, „igazi nemzeti kincs” – hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte.
Azt is mondta, hogy
Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona.
A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata – közölte. Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata.
Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor
a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.
„A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált” – mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy
az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre,
a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.
A miniszterelnök és Tarlós István aláírta a kormány és a főváros közötti megállapodást
Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.
Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére – mondta a főpolgármester, hozzátéve: „jelentősebb, mint az elmúlt hetven év során bármikor”.
„Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros”
– fogalmazott Tarlós István.
A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.
A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt – idézte fel.
Tarlós István kitért arra is, hogy míg
1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében.
A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma.
A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka – mondta.
Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy
„Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!”
Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék – mutatott rá a főpolgármester.
Kijelentette: „Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye”.
Az ünnepségen Tarlós István és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes átadta a főváros kitüntető díjait.
A főpolgármester elmondta: a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díj kitüntetettjei az esélyegyenlőségért, a közbiztonságért és a kiváló sportteljesítményekért adott elismerések birtokosai. Ők mindannyian Budapest érdekében önként vállalták, hogy szorgalmukkal, tehetségükkel, morális mércéjükkel a főváros közösségét szolgálják, mintát adnak az új generációknak.
Kiemelte,
napjaink egyre inkább elbizonytalanodó értékrendjének világában szükség van követhető és követendő egyéniségekre,
akik személyükben hitelesítenek értékeket, életcélokat. A kitüntettek ilyen személyiségek – mutatott rá.
Pro Urbe Budapest díjat kapott Deák Sándor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese, Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója, Halzl József gépészmérnök, egyetemi tanár, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke, Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó, Vékás Lajos jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. (Eszenyi Enikő elismerését édesanyja, Eszenyi Lajosné vette át.)
Budapestért díjban huszonhatan részesültek, köztük Hűvösvölgyi Ildikó színművész, Marék Veronika író, grafikus, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Raduly József, a magyar kultúra lovagja, Szacsvay László színművész, a nemzet színésze, Szidor László, az Old Boys zenekar vezetője, Szőke Gábor Miklós képzőművész, Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Tomkó László, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia diakónusa, Túry Árpád díszítő faszobrász, az eredeti Liversing együttes énekese és Zoób Kati alkotóművész.
Papp László Budapest-Sportdíjat vett át Kamuti Jenő vívó, a nemzet sportolója, Kiss István, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és Simayné Bóbis Ildikó tőrvívó.
Az ünnepségen kiosztották a Zalabai Gábor-díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díjat, valamint a Dr. Barna Sándor Emlékérem – A Főváros Közbiztonságáért díjat.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében
a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.
Orbán Viktor Budapesttel kapcsolatban a facebook-oldalán ezt tette közzé:
Boldog születésnapot, Budapest // Happy birthday, Budapest!
Boldog születésnapot, Budapest // Happy birthday, Budapest!
Közzétette: Orbán Viktor – 2018. november 17., szombat