a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy.
Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.
A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele – tette hozzá.
Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.
Mint felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és – noha mára visszafizette IMF-hiteleit – államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható – jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.
Orbán Viktor közölte:
a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni.
Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát – fűzte hozzá.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyeztek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.
Orbán Viktor üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.
Lovász László: tudás és nyitottság kell a kutatásban
Az MTA elsődleges feladata az akadémiai kutatóhálózatban folyó tudományos munka nyugodt és kiszámítható hátterének megteremtése, ezért folytatódniuk kell a kutatók és műszereik 21. századhoz méltó elhelyezését biztosító infrastrukturális beruházásoknak – hangsúlyozta elnöki beszámolójában Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a szervezet 187. közgyűlésén hétfőn Budapesten.
Hozzátette: hamarosan felépül a Humán Tudományok Kutatóháza, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) új épületének létrehozása, valamint a Szegedi Biológiai Központ és a Nyelvtudományi Intézet épületének felújítása is.
Nagy feladat lesz az MTA 150 éves székházának teljes körű rekonstrukciója, amelyhez célzott kormányzati támogatásokra lesz szükség. „Örömmel jelentem, hogy a miniszterelnök úrtól ígéretet kaptam arra, hogy ezek a források a rendelkezésünkre fognak állni” – fogalmazott Lovász László, aki elmondta azt is: jelentősen javult a kutatóintézetek műszerezettsége, az elmúlt években több milliárd forintot költöttek erre a célra.
Az MTA elnöke a Természettudományi Kutatóközpont anyagi helyzetéről szólva úgy fogalmazott: az átvilágítás nem talált tudatos csalásra utaló nyomot, a lehetőségeken túllépő kiadások pedig a kutatási célokat szolgáltak.
Lovász László beszámolójában – amelyet 313 igen és 48 nem szavazattal fogadott el a közgyűlés – három nagy kutatási projektet emelt ki az elmúlt évből. Mint elmondta, a 2015-ben indult közoktatási szakmódszertani pályázat keretében 15 kutatást tudtak támogatni, a kutatócsoportok első éves eredményeikről márciusban egynapos konferencián számoltak be. Hangsúlyozta: a pályázat által támogatott kutatások „régen felismert problémákhoz nyújtják a tudomány segítségét”, nem pedig a „politikai hullámverés” hatására kezdtek el foglalkozni a témákkal.
Szintén kiemelte, hogy a nagy jövőbeli kihívásokkal rendelkező mezőgazdaság támogatására a magyar állam mintegy 10 milliárd forintos támogatásával épülhet korszerű agrártudományi kutatóközpont Martonvásáron.
Formálódóban van egy vízgazdálkodási és vízstratégiai kérdéseket tárgyaló nagyszabású kutatási projekt is, amelynek részleteit jövő hétfőn ismertetik – mondta el Lovász László. A nemzetközi kapcsolatokról az MTA elnöke a Budapesten megrendezett novemberi World Science Forumot emelte ki, amelyen a világ legjelentősebb tudományos testületei képviseltették magukat és több mint száz országból érkeztek résztvevők.
Lovász László úgy vélte: az MTA sokat léptett előre a társadalommal való kapcsolattartás terén is. Népszerűek voltak mind a Fény éve, mind az MTA-székház építésének 150. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat programjai is.
Mint fogalmazott, az MTA tudósai nem riadtak vissza a vitáktól sem. A széles vitákat generáló történelmi kérdésekről szervezett konferenciák mellet az MTA sikerrel vette fel a harcot az áltudományokkal és a kuruzslással szemben is.
Az akadémia szerepe az is, hogy a nemzet tanácsadója legyen tudományos kérdésekben. Ennek megfelelően tudományosan megalapozott jelentést adhattak át a migráció kérdéskörében a Belügyminisztériumnak, valamint aktív részvételt gyakoroltak a köznevelési kerekasztal munkájában is – mondta el Lovász László.
Hozzáfűzte: az MTA tagjai sokszor fogalmaznak meg markáns véleményt akkor is, ha erre nem érkezett hivatalos felkérés. Mint fogalmazott: ezeket a megszólalásokat nem lehet az akadémia hivatalos állásfoglalásának tekinteni, azonban a megszólalók számíthatnak az akadémiai közösség támogatására, ha nem személyi érdekek, hanem értékek és igényesség vezérli őket.
Lovász László beszédében kitért a Lukács Archívum helyzetére is, hangsúlyozva, hogy a rangos filozófus 1971-ben kelt végrendeletében maga határozott arról, hogy könyvtára az MTA Filozófiai Intézetében különálló gyűjteményként kapjon helyet.
„Az akadémia meg kíván felelni e végrendeletnek, ezért a teljes Lukács-könyvtárat a Filozófiai Intézet kezelésébe adja” – fogalmazott az elnök, aki Heller Ágnes filozófus felvetésére elmondta azt is: nem érti, hogy miért lenne nehezebben látogatható az archívum a mostani helynél jóval hozzáférhetőbb Filozófiai Intézetben.
Lovász László beszélt az MTA ellen indított bírósági perről is, amelynek kezdeményezője Hóman Bálint történész akadémiai tagságának visszaállítását követeli. Az MTA elnöke elmondta: nem lát okot a kortársak döntésének megkérdőjelezésére, személyes véleménye pedig az, hogy bár Hóman Bálint „kiváló tudós volt, azonban politikusként, tudománypolitikusként vállalhatatlan, erkölcsileg elfogadhatatlan eszméket képviselt”.
Ezt követően Lovász László beszámolt az MTA 2015-ös gazdálkodásáról és 2017. évi költségvetésének irányelveiről is. Mint közölte, az akadémia jövőre 46 milliárd forintos költségvetési támogatásból gazdálkodhat, így megvalósulhat többek között a kutatói bérek emelése és 3 milliárd forintot fordíthatnak jövőre az új martonvásári kutatótömbre.
A 2015-ös gazdálkodásáról szóló beszámolót a közgyűlés 329 igen szavazattal 23 nem ellenében, míg a 2017-es költségvetési tervezetet 318 igen szavazattal 40 nem ellenében fogadta el.
Akadémiai Aranyérem: Beck Mihály
A reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza.
Akadémiai Díj: Horváth László Tamás, Karsai Ildikó, Katona István, Kelemen János, Lengyel Imre, Salma Imre, Simon Károly, Sperlágh Beáta, Tallián Tibor
Akadémiai Díjban részesült Horváth László Tamás, az MTA doktora, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára a nitrogén- és üvegházgáz-körforgalommal kapcsolatos nemzetközi színvonalú kutatásaiért, Karsai Ildikó, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont osztályvezetője a növényfejlődés és kalászolási idő genetikai komponenseinek a kalászos gabonafélékben történő tanulmányozásában elért kiemelkedő tudományos tevékenységéért.
Katona István, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet osztályvezetője az endokannabinoid jelpálya idegrendszerben való szerveződésének, élettani és kórélettani jelentőségének feltárásában játszott úttörő szerepéért vehette át az Akadémiai Díjat. Kelemen Jánost, az MTA levelező tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Általános Filozófia Tanszékének professor emeritusát kiemelkedő nyelvfilozófiai kutatásaiért, Dante évszázados irodalmi, filozófiai hatását vizsgáló munkásságáért ismerték el.
Lengyel Imre, az MTA doktora, az SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a hazai regionális tudomány elméleti rendszereinek fejlesztéséért, a területi versenyképesség modelljének és módszerének kidolgozásában elért eredményeiért, valamint a regionális gazdaságfejlesztés megalapozására irányuló munkásságáért vehette át az Akadémiai Díjat.
Salma Imre, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az aeroszol részecskék keletkezésének, légköri kémiai és fizikai folyamatainak, valamint környezeti, éghajlati és egészségügyi hatásainak kutatása során elért tudományos eredményeiért, Simon Károly, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Sztochasztika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára pedig a geometriai mértékelmélet és a dinamikai rendszerek elméletének határterületein végzett kutatásaiért részesült az elismerésben.
Sperlágh Beáta, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, címzetes egyetemi tanár a purinerg jelátviteli folyamatok tanulmányozásában és új idegrendszeri gyógyszercélpontok azonosításában elért úttörő eredményeiért részesült Akadémiai Díjban.
Tallián Tibort, az MTA doktorát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárát a 19-20. századi magyar zenetörténet és zenei intézménytörténet, Bartók Béla élete és zenéje, a nemzetközi és magyar opera- és dalműfaj története terén végzett kiemelkedő kutatásaiért tüntette ki az MTA Elnöksége.
Megosztott Akadémiai Díj: Siklér Ferenc, és Veres Gábor, Szabó László és Váradi Károly
Megosztott Akadémiai Díjban részesült Siklér Ferenc, az MTA doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet tudományos osztályvezetője és Veres Gábor, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense, a CERN munkatársa az erős kölcsönhatás, különösen a nehézion-ütközések jellemzőinek kísérleti vizsgálatában elért nemzetközileg is jelentős eredményeikért, kísérleti részecskefizikai eszközök továbbfejlesztéséért.
Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Szabó László, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi tanára és Váradi Károly, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Gép- és Terméktervezés Tanszékének egyetemi tanára. Őket a numerikus mechanika területén elért, nemzetközileg is elismert elméleti és gyakorlati eredményeikért, a végeselem-módszer hazai elterjesztése során végzett tevékenységükért jutalmazták.
Wahrmann Mór-érem: Knáb Erzsébet (Audi)
Az Audi Hungaria Motor Kft. Oktatási és Tudományos Kooperációk szervezeti egységének megteremtéséért és vezetéséért, a vállalat és a Széchenyi István Egyetem közösen alapított tanszékeinek létrehozásában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel való tudományos-kutatási együttműködés, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás létrejöttében játszott kiemelkedő szerepéért az MTA Vezetői Kollégiuma Wahrmann Mór-érmet adományozott Knáb Erzsébetnek, az Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatójának.
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Susan Galnak, a University of Chicago antropológia- és nyelvészprofesszorának adományozták 2016-ban. Az antropológiai nyelvészet világhírű, vezető tudósa a nyelvi nacionalizmus, a nyelv és a gender kérdései, valamint a mai Kelet-Közép-Európa és a posztszocializmus politikai változásainak retorikai és szimbolikus aspektusai terén végzett kiemelkedő kutatásaiért kapta.
Akadémiai Újságíró Díj: Kovács Kiss Gyöngy
Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Kovács Kiss Gyöngyöt, a Korunk folyóirat főszerkesztőjét a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen.