– Ha az Orbán Viktor miniszterelnök úr által megfogalmazott célkitűzés szerint 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között kívánunk lenni, s egy modern, nemzeti és európai Magyarországban gondolkodunk, akkor erős államra és olyan közigazgatásra van szükség, amely katalizátorként hozzájárul az ország versenyképességéhez, nem pedig gátja annak – jelentette ki lapunknak Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a közigazgatásról szóló törvények elfogadásával bekövetkező változások kapcsán. A miniszterhelyettes felidézte: a kormány legutóbbi ülésén egyebek mellett döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gyorsító pályára állításáról, s újabb forrásokat rendelt az intézményhez.
– Ezen források budapesti Ludovika- és a bajai kampusz infrastrukturális fejlesztése mellett hozzájárulnak a kutatási és oktatási munka megújításához, továbbá a kampuszélet beindításához, valamint a minőségi közigazgatási utánpótlásképzés megteremtéséhez is – fejtette ki Orbán Balázs.
Az államtitkár arra is kitért: a lépéssorozat kiemelten fontos eleme a 2010 óta futó közigazgatási ösztöndíjprogram megújítása.
– A kormány döntésének célja az volt, hogy az egyetemekről kikerülő, nyelveket beszélő, 30 év alatti tehetséges fiatalok számára ezzel az ösztöndíjjal is vonzóbbá tegyék a közszolgálati életpályát a magánszektor kínálta lehetőségeknél – számolt be róla Gulyás Gergely helyettese, aki kifejtette: a pályázás feltétele főiskolai, vagy egyetemi BA diploma és egy idegen nyelv tárgyalóképes ismerete. Hozzátette: az ösztöndíj hazai, hét hónapos szakaszában valamely közigazgatási szervnél, vezetői szinthez rendelten dolgozhatnak a nyertesek, akik mentorálást is kapnak.
– A három hónapos, EU tagállamba helyezett programszakaszt pedig egy külföldi közigazgatási szervnél tevékenykedve töltheti az 50, tanulmányi és szakmai kiválósága alapján kiválasztott fiatal – ismertette az államtitkár, arról is tájékoztatva, hogy az ösztöndíjasoknak havi nettó 250 ezer forint jár, amely a külföldi szakaszban kiegészül az adott ország megélhetési költségeinek az arányában. Jelentkezni az mkop.hu weboldalon lehet.
Az ellenzéki médiumok által bírált közigazgatási bíróságok működésével kapcsolatban Orbán Balázs az intézmény filozófiai alapját világította meg: az állam-állampolgár relációban más típusú jogviszonyra van szükség, mint a polgári-jogi ügyekben, mivel előbbi esetben nem két egyenrangú félről van szó. – Minden jogállami, demokratikus berendezkedésű országban létezik egy elkülönült szervezetrendszer erre a bírósági ügytípusra, és elkülönült hatáskörökkel rendelkező bírók védik meg az állpolgárok érdekeit, akár az állammal szemben is – húzta alá a miniszterhelyettes. Mint mondta, az sem véletlen, hogy 1949-ben a kommunisták megszüntették a közigazgatási bíróságokat, azzal az indokkal, hogy azok „burzsoá” intézmények, és az „elnyomást szolgálják”, valamint, hogy az állam és az egyén közti feszültségek a kommunizmus kiteljesedésével meg fognak szűnni.
– A rendszerváltozás adóssága volt, hogy eddig nem sikerült helyreállítani a közigazgatási bíróságokat, ám ezek újbóli beindításával nő majd a magyar állam és a hatóságok által meghozott döntések gyorsasága, időszerűsége és minősége.
A parlamenti államtitkár kitért rá: bár a modern, mediatizált világban változóban van az Országgyűlés szerepe, mivel a törvényhozó testületen kívül már számos más nyilvános fórumon – egyebek mellett a különböző sajtóorgánumokban és a közösségi médiában – is meg lehet vitatni a közügyeket, ám a parlament még mindig a népképviselet legfőbb letéteményese, és az ország működésére vonatkozó legfontosabb szabályok elfogadásának színtere.
– Mivel a magyar Országgyűlés szimbolikus jelentőséggel bír, és a szuverenitást, a nemzeti függetlenséget jelképezi az ország lakosai és a külföld számára egyaránt, ezért felháborítónak tartom az ellenzék utóbbi időben tanúsított erőszakos és álságos viselkedését. Pártállástól függetlenül az ellenzéki honatyák a parlament legitimitását ásták alá a házszabályok és az intézmény tekintélyének semmibevételével – húzta alá Orbán Balázs. Hozzátette: az Alaptörvénybe és különböző egyéb jogszabályokba ütközött az, hogy a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai demonstrációk során erőszakos cselekedetekre bujtogattak az ellenzéki politikusok: mindez a parlamenti képviselői minőséggel sem fér össze.
A kormány tevékenységével kapcsolatban – gyakran álhírek és egyéb megalapozatlan sajtóanyagok formájában – megfogalmazott bírálatokról az államtitkár elmondta: a magyar sajtótérben jelenleg is liberális véleménydiktatúra működik, s a médiumok jó része a politikai szempontrendszerek kiszolgálójává válik. – Ha azonban a többnyire Soros által pénzelt ellenzéki orgánumok sokszor megteszik azt az álhírgyártást, amelynek intenzívebbé válását az elmúlt napokban tapasztalhattuk, a magyar választópolgárok kialakítanak egy egészséges rezisztenciát, és el fogják utasítani az álhírgyárat, ami úgy tűnik, hogy karácsony előtt a mikulásgyár szerepét vette át – fogalmazott Orbán Balázs.
Azt államtitkár, aki a napokban részt vett a Velencei Bizottság ülésén, tapasztalatait úgy foglalta össze: a testület nem az eredeti funkciója szerinti semleges, támogató-segítő jelleggel működik és nem szakmai megalapozottságú jogi véleményeket ad, hanem a politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált. – A bizottság olyan véleményeket fogadott el Magyarországgal szemben, amelyek egyszerűen jogi nonszenszek.
Csak politikai állításokról beszélhetünk a grémiummal kapcsolatban, hiszen olyan megállapításokat tettek, hogy az NGO-k tevékenysége és bevándorlás között nincs összefüggés, sőt, helyenként a migrációt még közérdeknek is nevezték – mutatott rá az államtitkár. Mivel – folytatta – az Európai Bizottság korábban egyértelművé tette, hogy a Velencei Bizottság véleménye alapján indít eljárást hazánk ellen, így könnyen látható, hogy erőltetett bizonyítékgyártás zajlik annak érdekében, hogy a bevándorlás politikájának a megváltoztatására lehessen kényszeríteni a kormányt. Az elfogadott vélemény ilyen módon csupán egy nyomásgyakorlási eszköznek tekinthető. – Azonban a kabinet minden jogi és politikai eszközt bevet annak az álláspontnak a megvédésére, amelyet a magyar emberek felhatalmazásából képvisel – szögezte le Orbán Balázs.