A szegedi lézerfizikai kutatóintézetbe látogat csütörtökön Gérard Mourou Nobel-díjas fizikusprofesszor. Az amerikai University of Michigan professzoraként harminc évig dolgozó francia fizikus 2005-ben tért vissza Európába. Lapunkban is megírtuk, jelentős szerepe volt abban, hogy Szegedre került a szuperlézerként emlegetett berendezés.
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) néven ismert projektet Gérard Mourou és társai 2005-ben azért kezdeményezték, hogy létrehozzák a világ első ultrarövid és nagy csúcsintenzitású lézereken alapuló kutatóintézetét. Az idei fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban tart előadást.
A 2017-es év egyik fizikai Nobel-díjasa, Rainer Weiss asztrofizikus a napokban a Magyar Tudományos Akadémián beszélt a gravitációs hullámok felfedezéséről, és munkásságának elismeréseként az ELTE díszdoktorává avatták.
A gravitációs hullámokat első ízben, ELTE-s közreműködéssel észlelő LIGO Scientific Collaboration alapító vezetője ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok, ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is.”
Rainer Weiss 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el a gravitációs hullámok észleléséhez. Munkásságát a gravitációs hullámok 2015-ös észlelése koronázta meg: ezért az eredményért elnyerte az összes fontosabb asztrofizikai és kozmológiai díjat, többek között a 2017-es fizikai Nobel-díjat.
Az ELTE Fizikai Intézetében működő, Frei Zsolt professzor által vezetett kutatócsoport 2007-ben csatlakozott a LIGO-kollaborációhoz. Rainer Weiss folyamatosan nyomon követte és támogatta az ELTE-csoport által végzett munkát, az infrahangmikrofonok fejlesztését és beszerelését az Egyesült Államokban található két mérőállomáson.