Az LMP népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről, az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) – jelentette be Szél Bernadett társelnök (képünkön). Azért nyújtják be a kérdést, mert szerintük a paksi atomerőmű bővítése az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás. Kérdésük úgy szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetők?” Úgy vélte: nem várhatnak az EU beavatkozására, mert az Európai Bizottság a jövő héten várhatóan az utolsó, a paksi bővítéshez kapcsolódó kötelezettségszegési eljárást is meg fogja szüntetni Magyarország ellen.
– Akárhogy fogalmazzák át újra és újra a paksi bővítéssel összefüggő népszavazási kezdeményezések kérdését, az ügyben nem tartható népszavazás – mondta kérdésünkre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Hozzátette: az alaptörvény – a korábbi alkotmányhoz hasonlóan – tiltott népszavazási tárgykörként határozza meg a nemzetközi szerződéseket, márpedig a Paks II beruházásról több kétoldalú, magyar–orosz megállapodás szól, amelyek ráadásul a hatályos magyar jog részét is képezik.
Emlékeztetett: más megfogalmazásban 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is kezdeményeztek referendumot egyesek a témában – például Jávor Benedek vagy Szigetvári Viktor –, de kérdéseik az NVB-n, a Kúrián vagy az Alkotmánybíróságon a fentiek miatt elbuktak. Az NVB tehát vélhetően most sem fogja hitelesíteni a kérdést, de ha mégis így tenne, döntése megtámadható a bíróságokon.
– Határozottan az az álláspontom, hogy Paks II-ről nem lehet népszavazást tartani, sem egyes elemeiről, sem magáról az egész kérdéskörről – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Leszögezte: a központi költségvetés tárgyát képező kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, ahogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tekintetében sem.
– Magyarország már évek óta egyre nagyobb energetikai kihívással szembesül, mert éves szinten a villamosenergia-import részaránya közel 30 százalék. Péntek délután fél öt körül például az import aránya felszökött 47 százalékra – magyarázta lapunknak Hárfás Zsolt energetikai mérnök a paksi beruházás kapcsán. Kifejtette: a rendkívül magas import hosszú távon nagy ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, mert nem tudhatjuk, hogy a megfelelő mennyiségű importáram milyen feltételekkel és meddig állhat rendelkezésre. 2030-ig az európai hagyományos erőművek kiöregedése miatt jelentős mennyiségű áramtermelés esik majd ki, s kockázatot jelent a krízishelyzetek vagy a politikai okból bekövetkező importlehetőség-kiesés.