Rangos nemzetközi szervezetek képviselői érkeznek Budapestre a hét végén, hogy a keresztények megsegítésére tavaly felállított helyettes államtitkárság konferenciáján összehangolják tevékenységüket, megvitassák a közös fellépés lehetőségét és irányait – közölte kedden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a pénteki találkozó az első lépés, amelyet számos további követ majd annak érdekében, hogy a világ legüldözöttebb vallási közössége végre az őt megillető nemzetközi védelemben részesülhessen. Emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly elfogadott egy határozatot, s ebben aggodalmát fejezte ki a világszerte tapasztalható megbélyegzés és erőszak miatt.
A kormány emellett célul tűzte ki, hogy a nemzetközi fórumok figyelmét is ráirányítsa a sokak által szőnyeg alá söpört problémára. Török Pál, a helyettes államtitkárság vezetője elmondta: a konferencián tizenöt nemzetközi szervezet – köztük a vallásszabadság védelmére alakult ADF International, a felekezetek fölötti Open Doors, a katolikus Aid to the Church in Need és a Konrad Adeauner Alapítvány – küldöttei vesznek majd részt.
A helyettes államtitkár szerint két problémával kell egyszerre megküzdeni. A Közel-Keleten háború dúl, ami elképesztően nehézzé és veszélyessé teszi a helyszíni segítségnyújtást. Mégis, Török László az érintett közösségek tapasztalatait összegezve úgy látja, ez a legfontosabb. Nem a keresztények elvándorlását, hanem a megmaradását, 2000 éves gyökereik megerősítését kell támogatni szerinte.
Erre egyébként jó példa Magyarország erbili beruházása: az iraki településen, mint ismert, egy iskola építését támogatja a kormány. Rétvári Bence és Török Pál a közelmúltban három napot töltött az építkezésen, s mint megjegyezték, ez idő alatt számos öngyilkos merényletet követtek el iszlamisták a közeli Moszulban. A helyettes államtitkár leszögezte: az iraki és szíriai keresztényeknek nemzetközileg garantált békére, védelemre lenne szükségük, s azt várják a magyar kormánytól, hogy az Európai Unió tagjaként hívja fel a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a helyzetükre.
Ehhez kapcsolódik a másik probléma. Amint arra Török Pál rámutatott: szerte Európában érdektelenség, közömbösség kíséri a véres keresztényüldözést. Magyarország tanácskozásokkal, előadásokkal, kiállításokkal és a diplomáciai csatornákon keresztül igyekszik áttörni ezt a falat – derült ki a szavaiból.
A fentebb már említett Open Doors a napokban adta ki legutóbbi helyzetjelentését. Eszerint rohamosan romlik a keresztények helyzete a szubszaharai térségben; a legnagyobb fenyegetést továbbra is az iszlám szélsőségesek jelentik. A szervezet meghatározta azt az ötven országot, ahol az üldözés a legintenzívebb.
Ezek közül harmincötben a radikális iszlám áll a keresztényeket ért erőszak mögött. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a dobogó élén a korábbi évekhez hasonlóan Észak-Korea áll. A második helyre tavaly Szomália került. Riasztó adat, hogy a szervezet szerint soha ennyi országban nem fenyegették a keresztényeket – akárcsak az, hogy az egykor 250 ezres aleppói keresztény közösség kilencven százaléka otthona elhagyására kényszerült.
A Közel-Kelet „kiürüléséről” két hete III. Ignác József antiókhiai szír katolikus pátriárka Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott beszámolót. Az egyházi vezető Orbán Viktor meghívására érkezett hazánkba, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást a keresztények helyzetéről. A pátriárka hangsúlyozta: a civilek elleni tervszerű támadások miatt egész régiók néptelenednek el.
A XX. század elején még sokmilliós keresztény közösségnek sokfelé már hírmondója is alig akad.