– Az, hogy kívülről – tehát nem a bírósági szervezeten belülről – érkeznek a közigazgatási bíróságokra pályázók, nem ördögtől való, hiszen a bírói pályázatok eddig is nyitottak voltak – mondta Remes Gábor, a Fővárosi Törvényszék közigazgatási ügyszakos csoportvezető bírája lapunknak. Szavai szerint a törvény meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a pályázóknak.
– A klasszikus, bírósági fogalmazói, titkári, majd bírói életpálya nem kizárólagos, eddig is volt rá példa, hogy komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkezők jelentkeztek a közigazgatási ügyszakba. Például a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az elmúlt években a bírák csaknem fele rendelkezett közigazgatási múlttal – hangsúlyozta a bíró.
– Azok az aggályok, miszerint önmagában ez veszélyeztetné a bírói függetlenséget, alaptalanok. Az alaptörvény rögzíti, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Ha valaki a bírói székbe kerül, leteszi az esküt és felölti a talárt, ebben a szellemiségben kell eljárnia – magyarázta Remes Gábor.
Mint ismert, nemrégiben fogadták el az alaptörvény hetedik módosítását, amely a bírósági szervezetet is átalakítja, megteremti a közigazgatás bírói kontrolljának szervezetileg elkülönülő modelljét. A rendes bíróságok mellett megalakulnak a közigazgatási bíróságok. A baloldal azonban aggályosnak látja és pártbíróságok létrehozását vizionálja a különbíróságok létrehozásával; de az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) is rendszeresen támadják, amiért 2016-ban még keményebben kritizálta a kormány tervét.
– A bírósági szervezet a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának akkori tervét 2016-ban is támogatta – hangsúlyozta Remes Gábor. Mint mondta, az OBH-nak törvény szerinti feladata, hogy a bíróságokat érintő jogszabályokat véleményezze; így volt ez a 2016-os törvénytervezettel is, ami a közigazgatási bíráskodás átalakításról szólt. A jogszabály-véleményezésnek az a menete, hogy az OBH a bíróságok észrevételeit összegyűjti, ezeket összegzi és továbbítja a jogalkotó felé.
Tehát ez nem az OBH véleménye, hanem egy szintetizált, összefoglalt észrevétel, ami a bíróságok álláspontját tükrözi – fogalmazott a bíró, aki szerint a 2016-os észrevétel nem öncélú kritika volt, hanem – mint minden hasonló esetben – jobbító szándékú, a gyakorlati alkalmazhatóságot, működőképességet elősegítő észrevétel.
A részletszabályokkal kapcsolatban voltak kétségek, most azonban ezek még nem ismertek, csak az alaptörvény-módosítás, mely szerint a jogalkotó kialakítja a külön közigazgatási bírósági szervezetet, élén a közigazgatási felsőbírósággal. Az igazságügyi miniszter létrehozott egy munkabizottságot, amelynek bírák is tagjai, és a testület feladata, hogy a még tisztázandó szervezeti, jogállási, üzemeltetési kérdéseket megvitassa.
Remes Gábor emlékeztetett, hogy a közigazgatási bíróság 1949 előtt is elkülönült a rendes bírósági szervezettől, ilyen értelemben e helyzet visszaállításával egy történelmi adósság törleszthető.
– Az, hogy a jogalkotó különbíróság mellett döntött, a magyar történelmi hagyományokra és az Európai Unióban lévő mintákra is visszavezethető. Fontos ugyanakkor az is, hogy a rendszerváltás óta működő, több mint negyed évszázados tapasztalatokat felhalmozó mai közigazgatási bíráskodásban rejlő értékeket megőrizzék, hiszen a magyar közigazgatási ítélkezés az elmúlt években Európa élvonalába került – fogalmazott a bíró.