– A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a Stop, Soros! törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik – jelentette be Völner Pál tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sérelmezte, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Völner Pál megjegyezte: a Stop, Soros! és az alaptörvény-módosítás elfogadása után a Soros-hálózat legfőbb szerve, a Nyílt Társadalom Alapítvány az EB-hez fordult, amely négy héten belül megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Az államtitkár szerint ez statáriális gyorsaság a korábbiakhoz képest. A politikus szólt arról is, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottságnak a magyar válasz, és a testület úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni.
A kormány nehezményezi azt is, hogy a testület politikai tevékenységet folytat, és támadja a határőrizetet segítő bevándorláspolitikai intézkedéseket; ennek legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével. – Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy másként akarják értelmezni a szabályokat, és olyan portaszolgálatot akarnak létrehozni, amely arról dönthetne, ki jöhet be az országba és ki nem – jelentette ki.
Hozzátette: a Frontex képviselői megfigyelőként jelen vannak az országban, részükről nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Völner Pál kérdésre válaszolva közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már tart is az érvek összeállítása.
Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a Stop, Soros! törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal.