Böjti időszakban, ha hosszabb időn át nem eszünk húst, pár nap elteltével egyhangúnak tűnhet az étkezés. Emellett érdemes odafigyelni, hogy táplálkozásunk kiegyensúlyozott és rostokban, fehérjében gazdag maradjon. Veresné Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára szerint számos megoldás létezik. – Azoknak, akik csak a böjti időszakban mellőzik a húst, nem kell attól tartaniuk, hogy hiánybetegségeik lesznek, ám ennél hosszabb időszak esetén már érdemes átgondolni, hogyan pótolhatjuk a nélkülözhetetlen fehérjét és vasat – hangsúlyozza a szakértő, aki az időseknek, a gyerekeknek, a várandósoknak és bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknek nem ajánlja a hosszabb ideig tartó böjtöt. Mint mondja, a fehérjét tojással, tejtermékekkel, babbal, csonthéjasokkal, a vasat pedig egyebek mellett tojássárgájával vagy vassal dúsított müzlivel pótolhatjuk. – Mivel a hús gazdag fehérjeforrás, amely többek között az izmok, a kötőszövetek, a csontok és a haj építésében játszik szerepet, mellőzése esetén mindenképpen oda kell figyelnünk a pótlására. A tej és a tojás is képes biztosítani a létfontosságú aminosavakat, ám ha ezeket is kiiktatjuk az étrendünkből, akkor nehéz a gyengülő izmokat újraépíteni. A szója, a dió és a mogyoró is gazdag fehérjében, de ezekre sokan allergiásak, számukra bizonyos fokig a szárazbab, a csicseriborsó és a lencse is alternatíva lehet – sorolja a dietetikus.
A tejtermékek elhagyásakor a fehérje mellett a kalcium pótlására is oda kell figyelni, ez az ásványi anyag ugyanis alapvetően szükséges a csontok és a fogak épségéhez, és az izom-összehúzódásban is fontos szerepet játszik. – A kalciummal dúsított tejpótló növényi italok – például a rizsből, szójából vagy mandulából készülők – pontosan annyi kalciumot tartalmaznak, mint a tej; de ha szezámmagot, mákot, mandulát, diót vagy zabpelyhet fogyasztunk, azok is hozzájárulnak a szükséglet kielégítéséhez – állítja Bálint Márta.
A dietetikus arra is felhívja a figyelmet: ha nem eszünk húst, a vas pótlásáról is gondoskodnunk kell. Ez ugyanis az oxigénszállító hemoglobin egyik alkotója, így ha kevés van belőle, az agyunk és az izmaink nem jutnak elegendő oxigénhez, ami szellemi és testi fáradtságot okoz, a gyermekeket pedig akár a fejlődésben is visszavetheti. – Ha hosszú időn át nem fogyasztunk húst, mindenképpen érdemes többet ennünk azokból a növényekből – mák vagy cékla –, amelyekben bőségesen van vas, de nem árt tudnunk, hogy ezekből csak igen kis mennyiség hasznosul. Ma már kapható vassal dúsított müzli, ez is jó választás – javasolja a szakember. – Negyvennapos húsmegvonás esetén még nem feltétlenül kell attól tartanunk, hogy jelentősen megcsappan a vaskészletünk, de ha valaki hosszabb és szigorúbb böjtbe kezd, mindenképpen tartsa be a fokozatosság és a mértékletesség elvét. A koplalás ugyanis nagyon megviseli a szervezetet, ráadásul a várandós nőkre, a gyerekekre, az idősekre, a daganatos betegekre és az inzulinos cukorbetegekre kifejezetten veszélyes – emeli ki ismét Bálint Márta, aki szerint az első két-három napon erős éhség jelentkezik, majd a szervezet a zsírszövetet használja energianyerésre, vagyis a ketózis irányába tolódik az anyagcsere, ami megterhelést jelent a szívre és a vesékre.
Bűnbánat és megtisztulás
A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is. A nagyböjt időtartama 40 nap, a VII. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban, utolsó hete pedig a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.