Megbélyegző a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságát célzó szabályozás – közölte lapunkkal Niclas Trouvé svéd nagykövet, hozzátéve: várja már, hogy az Európai Bíróság folytassa a civiltörvénnyel kapcsolatos eljárást Magyarországgal szemben.
Azt is hangoztatta: teljesen törvényes a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által támogatott szervezetek finanszírozása, és szerinte egy szervezetet sem szabadna korlátozni a kampányában. Hozzátette: az ENSZ, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament is az általa vallott nézeteket képviseli ebben a kérdésben.
A nagykövet kijelentette, hogy nem tesz különbséget jó és rossz nem kormányzati szervek (NGO) között, s úgy vélte, a civil szervezetek dolga az, hogy a társadalom különböző részeihez – köztük a médiához, a vállalatokhoz, a választókhoz, de még a külképviseletekhez is – eljuttassák nézeteiket, és kifejtsék azokat.
Niclas Trouvé a nagykövetségek szerepét is hasonlóképpen látja: szerinte minden ilyen intézménynek széles kapcsolati hálót kell kiépítenie a fogadóországban.
Figyelemre méltó, hogy a svéd nagykövet ennek ellenére csak maroknyi Soros-szervezettel találkozott – amelyek működését egyébként meg is dicsérte – a hazánkban tevékenykedő mintegy 60 ezer civil szervezet közül.
A diplomata utalást tett arra: lapunk azáltal, hogy felfedte az említett szervezetek külföldi nagykövetségekkel emberi jogi kérdésekben folytatott egyeztetéseit, a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette.
A svéd nagykövet lapunk szerdai cikkét követően már csütörtökön megerősítette elkötelezettségét a Soros György által támogatott civil szervezetek mellett. Niclas Trouvé Twitteren tett bejegyzésében azt írta angolul: „Támogatjuk az NGO-kat.”
A Magyar Idők írta meg, hogy mielőtt Svédország beavatkozott az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon, Soros NGO-i már áprilisban, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét követően lobbitevékenységbe fogtak a Budapestre akkreditált nagyköveteknél, ügyvivőknél a civil szervezetek működését, átláthatóságát szabályozó hazai jogszabályokkal szemben.
Április 13-án a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Transparency International Magyarország és a K-monitor vezetői több állam – Németország, Svédország, Kanada, USA és Hollandia – diplomatájával is találkoztak.
A magyar kormány a svéd választási kampány részének tekinti, hogy a szociáldemokrata-zöld kormány vezette skandináv ország is beszállt abba a perbe, amelyet Magyarország ellen indítottak a civiltörvény miatt. Az Európai Bíróság várhatóan 2019 közepén dönthet a tavaly nyáron elfogadott jogszabályról.