A kisvasutak jelenlegi állapotát jól jellemzi, hogy a vizsgált 510 kilométer vonalhosszból ma csak 224 kilométeren közlekednek. A legkedvezőbb helyzetben azok a turisztikai szerepkört ellátó erdei vasutak vannak, ahol az árufuvarozás fennmaradása is segíti az üzemeltetést, különösen ott, ahol az utóbbi években a kisvasúti szolgáltatást is fejlesztették.
A vizsgált vonalakon évente mintegy egymillió utas közlekedik, és 3,8–7,6 millió utaskilométert tesznek meg a járatok. A vonalak 450–900 millió forintnyi éves bruttó árbevételt értek el 2014-ben. A kis utasforgalmú vasutakon évente kevesebb mint 30 ezren utaznak, esetükben kisebb a megtérülés és akár 95 százalékos támogatásra szorulnak. Ezzel szemben a nagy utasforgalmú vasutakon, ahol az utasszám több mint 30 ezer, néhány esetben akár 200 ezer fölötti, magasabb a megtérülés, és jó években akár nyereséges önfinanszírozás is elérhető. A cél az, állapítja meg a koncepció, hogy forrást lehessen találni a kisebb forgalmú vasutak finanszírozására.
Májusban egyébként két új keskeny nyomközű vasúti szakasz megnyitásának örvendhettek a kisvasutak barátai. A múlt hónap elején átadott Vál-völgyi kisvasút Felcsút és Alcsútdoboz között 5,7 kilométeres pályán közlekedik, három megálló érintésével: az alcsúti arborétum, Alcsút–Felcsút vasútállomás és a Puskás Akadémia között jár. A kisvasút 600 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatással valósult meg. A távlati cél, hogy fejlesszék az egykor létező, korábban használt nyomvonalat, ezzel megindítsák a térség turisztikai fejlődését. Az elképzelések szerint más kisvasutak mintájára összekapcsolnák az érintett turisztikai és szórakoztató-központokat, vagy akár bekapcsolnák a működő nagyvasúti hálózatba.
Május végén adták át az erdei vasutat a Márianosztra és Nagyirtás közötti csaknem hét kilométeres szakaszon. A beruházással újra teljessé vált az 1975-ben megszüntetett Szob–Nagybörzsöny-vasútvonal, mely a Börzsöny nyugati részét szeli át észak–déli irányban. Most a húsz kilométeres teljes útvonal középső harmadát adták át. Az elmúlt években az ország erdei vasútjai 2,7 milliárd forint értékben újultak meg: ez hét uniós fejlesztést jelent, amelyek közül ötről (például a lillafüredi, a szilvásváradi és a Börzsönyben épült erdei vasútról) 2010 előtt született döntés.