– Az idén ötéves Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) égisze alatt holnap immár harmadízben rendezik meg az emlékhelyek napját. Ennyi idő után már lehet mérleget vonni: bevált az önök által kezdeményezett esemény?
– Valóban a mi know-how-nk ez az emléknap, amely telitalálatnak bizonyult, hiszen nemcsak idehaza vált népszerűvé, keresetté, hanem a külföldiek érdeklődését is felkeltette. Így nem az újabb és újabb programokra helyezzük a fő hangsúlyt, inkább a járt utat a járatlanért el ne hagyd jegyében a hagyományteremtésre. Szemlélteti a vállalkozás közkedveltségét, hogy a 17 nemzeti emlékhely és 49 történelmi emlékhely majdnem mindegyike részt vesz benne önálló kínálattal: hatvanan működnek közre különböző látványos programokkal.
– Van közös elem a műsorokban? És miért nem vesz részt minden emlékhely?
– Nincs semmilyen kötelezettség, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy délelőtt 10 órától egészen éjfélig mindenhol szeretettel várják a közönséget a legkülönbözőbb attrakciókkal. Olyan a rendezvényfolyam, mint egy egész napos dzsembori, és mi pusztán ernyőszervezetként koordináljuk a programokat.
Ilyenkor természetesen nálunk is az egész kollektíva közreműködik. Ugyanis olyan bemutatkozási lehetőség ez minden nevezetességnek Sárospataktól Szigetvárig, amikor a reflektorfény erősebben irányul rájuk. Közös a design, a forma, egy logó alatt fut minden, és az egész országban minden fontosabb csomóponton, moziban, bevásárlóközpontban hozzáférhető az erre a napra készített részletes programfüzetünk. Minden, ami ebben szerepel, megtalálható az Emlékhelyeknapja.hu honlapon is. Annak, hogy nem mutatja meg magát minden hely az eseményen, néha szervezeti okai is vannak. Sokszor több gazdája van egy helyszínnek. A Hősök tere esetében például nem tudni, hogy a főváros, a kerület és egy fenntartó kft. közül ki dönthet ilyen kérdésekben. Ellenkező, pozitív példa a Kossuth tér, amely már „az Országház és környéke” néven emlékhely. Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ünnepi nap fővédnöke, és ez kitűnik a színes programajánlatukból, amely a törvényhozás épületében rendezett tárlatok ingyenes megtekintését is magában foglalja.
– Önök a nyugati példákhoz hasonlóan emlékhellyé minősített Fiumei úti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézete központjában mivel készülnek?
– Nálunk valószínűlg idén is az esti zseblámpás látogatói séta lesz a legnépszerűbb. Ez persze nem jelenti azt, hogy a főútvonalakon ne volna közvilágítás. Sőt büszkék vagyunk rá, hogy ez az egyetlen temető az országban, ahol este formatervezett kandeláberek gondoskodnak a jó fény-, illetve látási viszonyokról. Készítettünk utcanévtáblákat, ezeken azoknak a hírességeknek a neve is szerepel, akiknek a nyughelyét meg lehet tekinteni. Érdekes, hogy bár a fejlesztéseknek köszönhetően az év honlapja a miénk lett tavaly, az emberek nagyon szeretik az infóponton, a temető bejáratánál ingyenesen hozzáférhető térképeket. Egyre többet kell nyomtatnunk a kiadványainkból, annyira kelendők. Idén kis füzetekkel is szolgáljuk a közönséget, például magáról a sírkertről, az Apponyi-hintóról és a muhi nemzeti emlékhelyről teszünk közzé ismertetőt kifejezetten május 12-re időzítve. Az Apponyi Albert temetésén 1933-ban használt, csodálatos kidolgozású gyászhintót – amelyet mi restauráltattunk, és tavaly óta látható – erre a napra kihozzuk a légkondicionált biztonsági vitrinjéből, hogy közelebbről tekinthesse meg a közönség. A Fiumei úti Sírkert központi épületének teljes körű renoválása egyébként erre az alkalomra készül el. Regisztrációhoz kötött egész napos sétákat tartunk, ahol szakképzett történész kollégák és idegenvezető munkatársaink különböző tematikák mentén kalauzolják az érdeklődőket a sírkert egész területén. Este a Nemzeti Filharmonikusok adnak ingyenes koncertet a fényfestéssel megvilágított árkádsornál.
– A muhi emlékhely állagromlásáról szomorú hírek érkeztek régebben. Hol tart a rehabilitáció?
– Az 1241-es muhi csata emlékművével három éve foglalkozunk, tavaly ősszel pedig elkezdtük a felújítást. Szörnyű állapotban volt az emlékpark, le kellett zárni, mert életveszélyessé vált. Minden egyes keresztet egyenként kellett restaurálni, az emlékhelyet tervező művész, Vadász György szakértelmének bevonásával. Áprilisban szakkonferenciát rendeztünk a 777. évforduló alkalmából. Sikerült visszaállítani az eredeti szépségét, május végén hivatalosan is átadhatjuk. A helyiek máris gazdag programokkal készülnek. Külön büszkeség, hogy a Nöri egy interaktív felületet is létrehozott, segítve a fiatalok tájékoztatását az emlékhely történetéről.
– Bővülhet-e még az emlékhelyek listája?
– A nemzeti emlékhelyeké nem valószínű, ám elképzelhető, hogy a történelmiek közé újakat is felvesznek, mert nem akarják, hogy devalválódjon az előbbi rangja. Arra van nagyobb esély a nemzeti emlékhelyeknél, hogy a már meglévők egészülnek ki újabb elemekkel. Kérésünkre például korábban kibővült a Rákoskeresztúri új köztemető emlékhelye a kisfogházzal. Közbevetőleg jegyzem meg: nagyon komoly kutatómunkával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közös tudományos csapattal dolgozzuk fel a nemzeti gyászparkban eltemetettek történetét, és már mintegy ötszáznak megvan az életrajza. A közeljövőben pedig a Fiumei úti Sírkert jogilag is kiegészülhet a Salgótarjáni utcai zsidó temetővel, amellyel mindig is egy egységet alkotott, így szintén nemzeti emlékhellyé válhat.
– Mikorra várható a végleges döntés? Mennyi időn belül fejeződhet be a zsidó temető rekonstrukciója?
– A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangú határozatával már korábban indítványozta, hogy a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhely kibővüljön a zsidó temetővel. Bízom abban, hogy idén elfogadják a javaslatot. Úgy gondolom, hogy 2022-re a temető helyrehozatala is lezárulhat. Felbecsülhetetlen kulturális értékek vannak itt, több Lajta Béla által tervezett síremlék, mauzóleum. Iszonyatosan elhanyagolt, növényzettel benőtt, romos állapotban volt még pár éve, amikor átvettük, és csak megfeszített munkával tudtuk elérni, hogy legalább a fő útvonalak járhatók legyenek. A munkálatok nagyságrendjét érzékelteti, hogy a kormány évi több milliárd forintot biztosít erre. Mára odáig jutottunk a helyreállításban, hogy szakemberek vezetésével sétákat tarthatunk a temetőben. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy ezekre már hetekkel előre betelik a létszám. Kiadványokat jelentettünk meg, és az egyik gazdagon illusztrált albumunknak most jelent meg az angol nyelvű változata.
– Milyen újdonságokat terveznek ebben az évben?
– A Fiumei úti Sírkertről adunk ki emlékérmet a Magyar Nemzeti Bankkal közösen, a sorozat első darabja, a somogyvári emlékhelyet és a tavalyi, az Országházat ábrázoló után. Legutóbb pedig arról határoztunk, hogy az első világháború befejezésének centenáriumára, november elsejére a hősi halottaknak emlékművet állítunk. Talán kevesen tudják, hogy a Fiumei úti Sírkertben is nyugszik mintegy félezer, harcokban elesett katona. Az első világégés után két emlékművet is emeltek a tiszteletükre, ám ezek ideiglenesek voltak. Úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy állandó emlékművet kapjon az első világháború összes hősi halottja. Az év végén elérkezünk egy másik nevezetes dátumhoz: decemberben lesz 25 éve, hogy meghalt Antall József, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnök. A síremlék környezetének megújításával készülünk az évfordulóra.