Elmaradt a hétfőre tervezett vádbeszéd a tábornokperben, miután a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa lezárta a bizonyítási eljárást, ám a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ügyésze vádmódosítást jelentett be. Tatár Tímeától, a törvényszék szóvivőjétől lapunk megtudta: az ügyész több vádpontban megváltoztatta, pontosította a vád korábbi megállapításait.
Több vádpontot érintően módosította például azt, hogy egyes vádlottak milyen arányban, milyen összegben részesültek a vád szerinti „visszaosztott pénzekből”. Szintén pontosította több szolgáltatás részleteit is, miszerint bizonyos Honvédelmi Minisztériummal kapcsolatban álló beszállítók, szolgáltatók milyen összegben kötöttek annak idején szerződéseket.
Az ügynek 17 vádlottja van, és tucatnyi védő jár el a képviseletükben, a többségük pedig tegnap úgy nyilatkozott, a vádmódosításra reflektálni kívánnak, ugyanis a módosítás a vádirati tényállást érinti, álláspontjuk kialakítására pedig felkészülési időre van szükségük.
Arra hivatkoztak, hogy az ügyész által elmondottakat nemcsak a vádirattal, hanem a bizonyítási eljárás során feltárt bizonyítékokkal is össze kell vetniük, ez pedig időigényes. Nagy László, a katonai tanács bírája helyt adott az indítványoknak, újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, és február 7-re halasztotta a tárgyalás folytatását.
A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás az ügyben, a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013 februárjában felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte, és a Debreceni Törvényszék katonai tanácsát jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására.
A vádirat szerint a vádlottak mindegyike – hármat kivéve – a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat. Ezek a szervezetek feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, az eszközök, felszerelések beszerzéséért.
Pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, amelyekkel a különböző feladatok ellátására szerződtek.Az ügyészség kilenc vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket.
A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségben nagyszabású átszervezések kezdődtek, átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését, és ezek a korábbi kapcsolatrendszert is érintették. A vádirat szerint ez indította az I. és a XVI. rendű vádlottat arra, hogy – később – a II. rendű vádlott (az akkori közigazgatási államtitkár) bevonásával mentsék a menthetőt. Tevékenységük lényege az volt, hogy egy „visszaosztási rendszert” vezettek be, amely alapján a szerződött – polgári – vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatják.
A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot, és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. „Jutalékot” kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmácscégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól.