Ezt követően már használhatóak lesznek az e-jegyek – tudta meg a Magyar Idők Hraboczki Mártontól. A rendszer kivitelezője, a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az elektronikus jegyrendszert több ütemben vezetik be, a jelenlegi tervek szerint 2015 év végétől a BKK dolgozók kapják meg először a kártyáikat, ezután a BKV dolgozói, majd 2016 tavaszától a 65 éven felüliek válthatják ki. Ezt követően 2016 év végétől kezdődik az éves és havi Budapest-bérlettel utazóknak bevonása, majd 2017 nyarán előbb a többi bérletet használók, majd a jeggyel utazók igényelhetik az utazáshoz szükséges plasztik- és papíralapú csipkártyát – tette hozzá.
A budapesti elektronikus jegyrendszer szerződése – tervezés, kiépítés, karbantartás és üzemeltetés – csaknem egy évvel hamarabb lépett hatályba, mint a NEJP, a nemzeti elektronikus jegyrendszer platform megjelenése. A NEJP segítségével teljes Magyarországra kiterjedő integrált utastájékoztatási rendszert, elektronikus jegyet, intelligens kártyát és mobilapplikációt tervez létrehozni az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint az elfogadott ütemtervnek megfelelően a BKV-nál a dolgozói kártyákkal már 2015 végén el kell indulni, azonban a NEJP-rendszerre vonatkozó közbeszerzési eljárás még most is a folyamat legelején tart. Egy megoldás van erre a helyzetre, ha nyitottan tekintünk a jogszabály-módosítások okozta esetleges változtatási igények elé – szögezte le Hraboczki Márton, aki a papír jegyeket és bérleteket felváltó műanyag kártyákról elmondta: tíz év használatra tervezik, a beépített csipnek köszönhetően biztonságosabb és gyorsabb fizetést tud lehetővé tenni ez a megoldás.
A plasztikbérlet bevezetésével a notórius bliccelők biztos rosszul járnak. Az e-jegyrendszer rendkívüli mértékben szorítja vissza a jogosulatlan igénybevételt, amit jól érzékeltet, hogy átlagosan 15 százalékkal (Newcastle-ban 20 százalékkal) növekedett a jegyárbevétel azoknál a tömegközlekedési cégeknél, amelyek bevezették a rendszert. Ez többek között a jogosulatlan utazások nagyarányú ellehetetlenülésének is köszönhető volt. A budapesti metróbejáratok esetében – figyelembe véve a 180 cm magas kapukat és üvegfalakat – a rendszer szinte lehetetlenné teszi a bliccelést. Természetesen a tömegközlekedési vállalat ellenőrei ezután is rendszeresen ellenőrzik a menetjegyek és bérletek érvényességét a busz-, troli-, villamos- és HÉV-járatokon – oszlatott el egy tévhitet az igazgató. Az érvénytelen jeggyel vagy bérlettel utazók kártyaleolvasását vagy annak elmulasztását ugyanakkor egy piros színű fény felvillanása és akár sípoló hang kísérheti, ezáltal a többi utazó is azonnal felismerheti a bliccelőt. A rendszer előnye, hogy ha valaki otthon felejtette a bérletét, akkor ezentúl a helyszínen is fizethet bankkártyával.