A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) stratégiájának része az 5G-szolgáltatásokhoz szükséges frekvenciák biztosítása a közeljövőben – mondta kedden a hatóság elnöke Siófokon, az Internet Hungary 2018 konferencián, amelyen a Vodafone működés közben mutatta be az 5G-technológiát. Karas Monika a kétnapos esemény megnyitóján bejelentette: az NMHH megkezdte a 2019 közepére tervezett frekvenciaértékesítés előkészítését, amelynek során elsődlegesen a 700 és a 3400-3800 megahertzes frekvenciasávokat kínálják majd fel a szolgáltatóknak.
Közös érdeknek nevezte az 5G-hálózat bevezetését, amely a nagyobb adatátviteli sebesség mellett sok új lehetőséget nyit a felhasználók előtt, a többi között az okoseszközök hálózatba szervezését. Emellett olyan változásokat indíthat el, olyan adatforgalomra lesz képes, amely a vezetékes szolgáltatókkal is versenyhelyzetbe hozza a mobilszolgáltatókat – tette hozzá.
Közölte: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az 1,5 gigahertzes, 2,2 és a 2,6 gigahertzes frekvenciasávok egésze, illetve azok még fel nem használt részei is értékesíthetők legyenek. Karas Monika elmondta azt is, hogy az 5G-frekvencia értékesítése új szabályozási kihívásokat is jelent az NMHH-nak, a tervek szerint az év végére összeállítják a jogi feltételeket tartalmazó tervezeteket, és jövő nyár elején indítják el az értékesítési eljárást.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára többek között arról beszélt, hogy a foglalkozások hatvan százalékában a tevékenység harminc százaléka már ma is automatizálható. A cél az, hogy „az új technológiák ne kiszorítsák a munkavállalókat, hanem együttműködjenek velük” – tette hozzá.
Szólt arról, hogy Magyarország alap-infrastruktúra terén jól áll, átlagon felüli a lefedettség a széles sávú infrastruktúrában, a 4G-hálózat az egyik leggyorsabb Európában, és „elköteleztük magunkat az 5G-fejlesztések iránt” – mondta. Megjegyezte azt is, hogy bár 2010 és 2017 között megfeleződött a digitális íráskészséggel nem rendelkezők aránya, a 16–74 év közötti lakosság 17 százaléka, 1,4 millió ember még mindig nem használ internetet. „Több tíz milliárd forintot költünk arra, hogy a hátrányos helyzetű régiókba is eljusson a digitalizáció” – tette hozzá.