A nemzeti emlékezet egy darabját mentették meg Tiszavasváriban a Nemzeti Örökség Intézete segítségével. A magyar történelemben fontos szerepet betöltő Dessewffy család nyughelyét 21 millió forintból újították fel. A kriptát szombaton avatják újra, illetve beszentelik a maradványokat, amelyeket antropológiai vizsgálattal azonosítottak.
– Amikor Tiszavasvári önkormányzata a Nemzeti Örökség Intézetéhez (Nöri) fordult, hogy segítsünk rendbe tenni a város régi, ma már használaton kívüli katolikus temetőjében lévő Dessewffy-kriptát és környékét, nem volt kérdéses az igenlő válaszunk – nyilatkozta a Magyar Időknek Radnainé Fogarasi Katalin a síremlék mai újraavatása és felszentelése kapcsán. A Nöri főigazgatója felidézte, hogy a kriptát 2015-ben feldúlták, kifosztották, a történelmi család tagjainak maradványait szétszórták.
A nemzeti emlékezet részének tekintett családi sírbolt és a sírjelek felújításának előkészítését a Nöri 2016-ban indította el, a kivitelezési munkálatok pedig idén áprilisban kezdődtek és július végéig tartanak. – A teljes, 21 millió forintos beruházást kormányzati forrásból finanszírozta az intézetünk. Fontos megemlítenem a munka kegyeleti szempontját is. A szétszórt maradványokat az önkormányzat saját anyagi erejéből antropológiai vizsgálatnak vettette alá, hogy beazonosíthatók, szentelhetők és újratemethetők legyenek a hamvak, továbbá a mai szertartás és az ünnepélyes újraavatás költségeit is az önkormányzat állta – sorolta az intézet vezetője a sírok megmentésére közösen tett erőfeszítéseket. Szólt a felújítás kihívásairól is: meg kellett szüntetni a kripta lejáratának vizesedését, és elvárás volt az épület szerkezeti megerősítése.
Azt is kiemelte, hogy a Dessewffy család sírjelei között több olyan öntöttvas tábla is van, amelyek kivételesek, ritkaságszámba mennek, és ezeknek a restaurálása különleges technikát igényelt. A főigazgató asszony reményét fejezte ki, hogy a most felújított síremlékek továbbra is jó állapotban maradnak, ezért ennek érdekében az önkormányzat a régi temetőből kegyeleti parkot kíván létrehozni, amit a Nöri messzemenőkig támogat. A kriptát 1820 körül építették, a déli – különálló – kripta 1930-ig bezárólag készült. Itt helyezték örök nyugalomra Dessewffy József politikust, írót, költőt, műfordítót, valamint fiát és több leszármazottját – köztük Dessewffy Emil politikust, közgazdászt, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét, illetve idősebb és ifjabb Dessewffy Aurélt, akik szintén politikusok és az MTA tagjai voltak.
A Nemzeti Örökség Intézete hatezer – a Nemzeti Sírkertbe sorolt – védett sírhelyet tart nyilván, felettük rendelkezik, a sírhelyekkel kapcsolatos döntéseket pedig a Boross Péter volt miniszterelnök által vezetett Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hozza meg.
A sírok és emlékhelyek felújítására évente mintegy hetvenmillió forint áll a Nöri rendelkezésére.