– Jól sikerült ez a nyolc év, jobban, mint ahogy vártuk, de nem értünk a munkánk végére, van még abból bőven – értékelte a 2010 óta tartó kormányzást Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében Budapesten, a Várkert Bazárban. Hozzátette: szerinte a tények beszélnek helyette, de kampányban ez kevés, mert az ellenfelek mindent megtesznek ennek hiteltelenítésére A kormányfő többek között kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.
A demográfiai helyzet kapcsán elmondta, még sok a munka, hogy a magyarság megmaradása biztosított legyen a Kárpát-medencében, de a tendencia biztató. Szavai szerint az ország függetlenségét elérték, de az nem olyan, mint a lekvár: nem áll el a polcon, időről időre meg kell védeni. Azt kérte: senki ne feledje, nem szabad az ország sorsát az internacionalisták kezébe adni.
A magyar jövő kapcsán Orbán Viktor kijelentette, a legfontosabb a munka, a család és a haza. – Mi nemcsak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk – tette hozzá, majd „A haza minden előtt!” jelszót „modern kiadásba” öntve, kijelentette: nekünk Magyarország az első.
Szavai szerint a Fidesz–KDNP nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget, süllyesztőbe került az euro-blabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmitmondás, a szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek. Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot, és készen állunk, hogy mindent megtegyünk érte. Ez különbözteti meg a többi ellenzéki párttól a Fidesz–KDNP pártszövetséget – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: „Azok vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa utolsó reménye a kereszténység.” A kontinens várható jövője kapcsán borús képet festett, szerinte a statisztikák és a társadalmi folyamatok modelljei szerint 2050-ig Nyugat-Európa nagyvárosaiban iszlám többség lesz, a 2,5 milliárd lakosú Afrikában pedig tízszer annyi fiatal lesz, mint kontinensünkön, és többségük potenciális bevándorló lehet.
– Magyarország sikeresen megvédte déli határait, stabilan állunk a lábunkon, Nyugatról azonban veszély fenyeget – emelte nemzetközi összefüggésbe beszédét. A kormányfő szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket a nyugati államokat bevándorlóországgá tette, és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt.
Majd így folytatta: most az a divatos nóta, hogy azért kell hozzájuk hasonlóvá válni, mert ez így szolidáris. – Ezért világosan ki kell jelenteni: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat. Ennek kapcsán a kormányfő szilárdnak ítélte a V4-országokat, üdvözölte Ausztria és Bajorország hazafias irányba mozdulását, illetve reményét fejezte ki, hogy Olaszországban a Silvio Berlusconi vezette jobboldal nyer a választáson.
– Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be – folytatta. A kormányfő első lépésként hivatkozott a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra.
– Harcolni fogunk a nemzetközi arénában is – emelte ki, jelezve: ma átadja az Európai Tanács soros elnökének azt az európai törvényjavaslatot, amely megoldhatja az európai határok védelmét. A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről beszélt a kormányfő, ahol minden eszközzel meg kell változtatni a migrációt támogató határozati javaslatot, még akkor is, ha Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására.
Az április 8-i országgyűlési választásig hátralévő 49 nap kampánya kapcsán azt mondta: a kormánypártokat a higgadtság jellemzi. Az ellenzékről szólva megjegyezte: Magyarország ennél többet érdemel. – Van olyan párt, amelyik idegenlégióst igazol a listavezetői székbe, miniszterelnök-jelöltnek hívatja magát, pedig mindenki látja, csak egy „csődgondnok”, akinek az jutott történelmi feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből – értékelt a Fidesz elnöke.
Megjegyezte: a másik baloldali párt rátalál régi gyökereire, és egy volt miniszterelnök vezetésével „visszavedlik egy virtigli kommunista párttá”, amely börtönnel, államosítással, új rendszerváltással fenyegeti az embereket, és szellemi tekintetben csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat. Az LMP-ről úgy fogalmazott: van olyan párt is, amelyiknek annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más.
– Zseniális meglátás, de hogy milyen legyen, azt tőlük aligha tudjuk meg – jegyezte meg, kifejtve: ők annyira mások, hogy azt sem tudni, jobb- vagy baloldaliak, nemzetiek vagy internacionalisták. A kormányfő a Jobbikra utalva a legabszurdabbnak azt nevezte, hogy egy szebb napokat is megélt nemzeti párt azzal áll elő „a mai vészterhes és migránsverte időkben”, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye.
– Nem csoda, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van – vélekedett a miniszterelnök, aki szerint hazai ellenfeleik nem értik az idők szavát. Orbán Viktor olyan öngyilkoshoz hasonlította az ellenzéket, aki az 50. emeletről kiugorva az első emeletig azt hajtogatja, hogy minden rendben van. Majd azt mondta: április 8-án kiderül, hogy ki érkezik meg az 50. emeletre, és ki az, aki a földszinten találja magát.
Az ellenzék más országot lát
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont: Orbán Viktor beszéde egyszerre szólt az alapelvekről, a kampányról és a jövőről. Alapelvi beszéd volt abban a tekintetben, hogy nem először és nem utoljára összefoglalta azokat az értékeket, amelyek a harmincéves Fidesz táborát összetartják. Ezek a nemzet, illetve a haza, a munka és a család. Az értékek hangsúlyozásával és az ellenfél megnevezésével ugyanakkor a választás tétjét is felmutatta, szavaival mozgósítani igyekezett a táborát, ebből a szempontból ez egy kampánybeszéd volt. A mozgósítás jelenleg a Fidesz előtt álló legnagyobb kihívás. A pártnak nagyjából 2,5 millió szimpatizánsa van, akiket el kell vinni szavazni. Ami a jövőt illeti, 2014-ben a miniszterelnök annyit mondott: „Folytatjuk!” Most is ezt mondta, de bővebb formában. A kiindulópontot ez esetben is az értékek jelentették, azok mentén nevezte meg céljait: a demográfiai fordulatot, a magyar modell kiszélesítését a gazdaságban és a nemzetközi szövetségépítést, amely egy erős közép-európai együttműködést jelent. Egy mondatban összefoglalva mindezt, azt mondhatom: ez a beszéd olyan volt, amilyennek lennie kellett. A miniszterelnök nem vállalt fölösleges kockázatot. Felsorolta az eredményeit, érzékeltette a szavazás súlyát. Most az aratás következik.
Horn Gábor, Republikon: Ez egy biztonsági beszéd volt, semmi olyat nem hallottunk a miniszterelnöktől, amit eddig ne hallottunk volna, és ez kicsit talán szokatlan is Orbántól. Amit személy szerint hiányoltam, az az önkritika. A beszéd első harmada az ország helyzetéről szólt, de ez kimerült egy rövid sikerpropagandában. Arról viszont nem beszélt, hogy mik a tervei az egészségüggyel, az oktatással stb. Ötven nap múlva választások lesznek, mégsem hallottam egy szót sem arról, miben fog változtatni a Fidesz. Nem volt számon kérhető vállalás, ígéret. Kampánynyitó volt, nem annyira évértékelő, ami az időpont
miatt természetes. Ebbe azonban belefért volna, hogy legalább a saját híveinek ígérjen valamit. Ehhez képest a beszéd legnagyobb részét a számomra elfogadhatatlan migránsellenes szólamok és sorosozás tette ki, amibe új ellenfélként most bekerült az ENSZ. Hosszasan beszélt Nyugat-Európa végéről, arról, hogy most már nemcsak délről, hanem nyugatról is jönnek majd a muszlimok. Ismét azzal riogatott, hogy 60 millió afrikai fog elindulni Európába. Ez az a szokásos gyűlöletkeltő szöveg, amit egyébként roppantul károsnak tartok. Orbán Viktor mindenesetre kitartott amellett az évek óta vitt politikája mellett, hogy csak a Fidesz szavazóbázisát alkotó 2,2-2,5 millió emberhez szól.
Kiszelly Zoltán, Századvég: Ez egy jól időzített beszéd volt. Orbán Viktor leltárt vont, értékelte az elmúlt nyolc év eredményeit, miközben utalt a Fidesz 30 évére is. Kiemelte, hogy mindenki léphetett egyet előre: több gyermek születik, mindenfelé babakocsikat látni, növekednek a bérek, új munkahelyek jöttek létre, és most már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a gond. Ugyanakkor van, ami veszélyezteti ezt. Az ellenzék nem kormányképes, inkompetens, megosztott, és nem a magyar érdekeket nézi. Ezért is van inkább ellenzék-, semmint kormányváltó hangulat. A beszéd elsősorban a szimpatizánsokhoz szólt, azokhoz, akik egyetértenek a kormány politikájával. Viszont van egy olyan közös halmaz, amely nemcsak a Fidesz támogatóit, hanem másokat is magában foglal: azokat, akik elutasítják a migrációt. Arról beszélt Orbán Viktor, hogy akik meg akarják védeni az életformánkat, elutasítják az újkori népvándorlást, azok csak rá és a Fidesz–KDNP-re számíthatnak. Ez a beszéd konszenzusteremtő része volt, annak hangsúlyozásával, hogy Magyarország az a „kis gall falu”, amelyik dacol a Római Birodalommal, és a választás tétje, hogy ez a gall falu megmarad-e vagy behódol.