A keddi vitával és a tegnapi szavazással elkezdődött az európai választási kampány, amelynek kulcskérdése az, hogy megmarad-e az európai elit migrációpárti többsége – vélekedett a Magyar Időknek a Nézőpont-csoport vezérigazgatója.
Mráz Ágoston Sámuel a keddi Orbán Viktor-beszéd kapcsán kifejtette: a kormányfő a hazát és a keresztény értékeket védő beszédet mondott, ami ritkaságszámba megy az Európai Parlamentben, és a keresztény-nemzeti tábor számára ezáltal példaértékű volt a fellépése.
Elmondta azt is, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása és ezzel együtt a jogállami eljárás megindítása nagyon kevés szavazaton (3 százalékon) múlott, egyértelműen kijelenthető: az Európai Néppárt vezetőinek Magyarország-ellenes állásfoglalása és az Európai Parlament furcsa jogértelmezése áll a háttérben.
– Manfred Weber pálfordulása azt bizonyította, hogy az igazi vitatéma nem is a jelentés számos abszurd állítása, hanem a Közép-európai Egyetem és a migrációpárti külföldről finanszírozott szervezetek szigorúbb ellenőrzése miatt büntették meg Magyarországot. Az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyanis nem a Sargentini által sorolt ügyekben, hanem csak ebben a két kérdésben várt volna el 180 fokos fordulatot a magyar kormánytól – fogalmazott a Nézőpont-csoport vezérigazgatója.
Hozzátette: az Európai Parlament furcsa jogértelmezése, amely a tartózkodó szavazatot távolmaradásnak minősítette, s amelyen Magyarország elítélése múlott, arra utal, hogy a jogállamisággal sokkal inkább az európai intézményeknek lehet baja, nem pedig Magyarországnak. Szavai szerint az intézmények világos működési szabályai nélkül ugyanis azok aligha érnek bármit.
– Összességében a szerdai fejlemények nem veszélyesek Magyarországra nézve. A 7. cikkely 1. bekezdése szerinti eljárás végén csak ajánlásokat lehet megfogalmazni, büntetni és szankcionálni nem lehet hazánkat. A mostani döntés azt sejteti, hogy a Fidesz szamárpadra ültetése előbb vagy utóbb bekövetkezett volna, s talán utólag előnyösnek is tekintheti majd a magyar kormánypárt, hogy a kampányidőszak következő kilenc hónapjában lesz ideje felkészülni a 2019-es választás utáni Európára, megbüntetése és sarokba állítása nem a választások utáni meglepetésként éri majd. Lehet, hogy a történészek a mai napokra majd az európai kereszténydemokrata párt alapításának szimbolikus időpontjaként fognak emlékezni – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.
Horn Gábor (Republikon Intézet) lapunknak kijelentette: talán a jelentést leginkább támogatóknak is meglepetés, hogy az európai parlamenti képviselők ilyen nagy arányban szavaztak igennel. Szerinte ez azt jelenti, hogy még a néppárti frakció egy jelentős része is támogatta a jelentést. Mint elmondta, ez meglepte, mert ennél kevesebb igen voksra számított.
– Ezt fontos üzenetnek gondolom, amiben leginkább az játszott közre, hogy az én értelmezésemben Orbán Viktor miniszterelnök nagyon rosszul szerepelt kedden a hétperces felszólalásában, rosszul élt vele. Ha bármiféle gesztust tesz azok irányába, akik ezt a jelentést összeállították, és azt gondolják, hogy Magyarországon finoman szólva nincs minden rendben, akkor másképpen lehetett volna, de ez nem történt meg. A lehető legrosszabb forgatókönyvet választotta a magyar miniszterelnök rossz hivatkozási alapokkal, hiszen nem igaz, hogy a magyar népet bünteti az Európai Parlament. Arról van szó, hogy a képviselők nagy többsége nem ért egyet azzal, ami folyik Magyarországon lényeges és meghatározó kérdésekben – fogalmazott Horn Gábor.
Hozzátette: optimista tanáremberként abban bízik, hogy lesz ennek tanulsága, és a továbbiakban a magyar kormány nem a háború felé mozdul el, és nem a feszültséget kelti majd az Európai Unióban és saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban, hanem megegyezésre törekszik. – Bárcsak így lenne, de ez nagyon nagy fokú optimizmus részemről – tette hozzá.
Horn Gábor ugyanakkor rámutatott arra is: a mostani döntésnek sokkal inkább politikai, mint jogi értelemben van jelentősége. Ezt azzal indokolta, hogy az eljárás hosszadalmas folyamat, az idő pedig rövid, hiszen az uniós parlamenti ciklusból csak kilenc hónap van hátra. – Ráadásul a lengyel kormány már bejelentette, hogy ha a miniszterelnökök tanácsa elé kerül az ügy, akkor élni fog vétójogával, és nem hagyják magára a magyar kabinetet – fűzte hozzá.
Horn Gábor hangsúlyozta továbbá: a döntés rávilágított arra is, hogy nem dőlt még el, az Európa Unió tagállamai milyen irányban mennek majd tovább.
– Az eljárással a legfőbb elvi probléma – azontúl, hogy olyan ügyekre hivatkozva avatkozik be a tagállami szuverenitásba, mely hatásköröket Magyarország nem ruházta át az unióra – az, hogy e joginak álcázott politikai vitában már nem látjuk a fától az erdőt – értékelt lapunknak Szánthó Miklós a Sargentini-jelentés tegnapi elfogadása kapcsán.
Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette: az EU olyan eszköz, amelynek a tagállamok javát kellene szolgálnia, s ez igaz az uniós eljárásokra is. – A jogállamiság-eljárás azonban sem Magyarország, sem az EU javára nincs. A korábban sosem használt, joggyakorlattal sem bíró eljárás annyi jogi kérdést vet fel, ami komolyan megtépázhatja az unió kohézióját – mutatott rá a jogász.
Hozzátette: már a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása is komoly jogi probléma, de az sem tisztázott, hogy a 7. cikkely szerinti procedúra egy egybefüggő, kétlépcsős eljárást takar-e vagy két különálló mechanizmust: a figyelmeztetőt és a szankcionálót. – Bár e kérdéseket elvileg az EU Bírósága válaszolhatná meg, azokra nemzeti válaszok is adhatók. Így a magyar kormány az EP döntése ellen semmisségi keresetet adhat be az uniós bíróságra eljárásjogi hibára hivatkozva – hangsúlyozta a szakember.
Szánthó Miklós felhívta a figyelmet: a kabinet alaptörvény-értelmezést is kérhet a szuverenitássértő uniós határozatok kapcsán az Alkotmánybíróságtól, vagy kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
– A Fidesz szempontjából a legnagyobb veszélyt az Európai Néppártból történő kizárás jelentheti, azonban nem érthető, hogy sokan a pártcsaládból miért szavazták meg a dokumentumot. Az akció valójában ugyanis Emmanuel Macron érdekeit szolgálja, aki saját tervezett páneurópai politikai mozgalma érdekében szét akarja verni a néppártot – fűzte hozzá az igazgató.