Természetesen a DK-s képviselők is szabadon gyülekezhetnek, ha betartják a törvény logikus szabályait és joggyakorlásuk nem visszaélésszerű.
Ám visszatekintve a Gyurcsány Ferenc által pár hete meghirdetett, de érdeklődés hiányában elmaradt „tömegtüntetésekre”, a pártnak arra is ügyelnie kell, nehogy önmaga paródiájává váljon – közölte lapunkkal Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a DK országszerte tüntetéseket jelentett be hétfőn, az új gyülekezési törvény hatályba lépését követően.
A jogász kiemelte, a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének a sérelmével. – Tehát amikor priorizálni kell, a magánélet olyan külső gátja a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságnak, amely alapján az utóbbi két alapjog korlátozható – mutatott rá Szánthó Miklós.
Hozzátette: bár egy közszereplő a tevékenységével összefüggő véleménynyilvánítás kapcsán továbbra is fokozott tűrésre köteles, magánéletét a közszereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
– A gyülekezéshez és a magánélethez való jog közti összeütközések esetén a korábban hatályos jogszabályi környezet nem adott olyan fogódzókat, amelyek alapján a hatóságok el tudták volna dönteni, hogy melyik szempont a fontosabb – fejtette ki Szánthó.
– Az 1989-es gyülekezési törvény koherenciája az idők során megbomlott, például az előzetes megtiltási és feloszlatási okok is keveredtek. De az új szabályozást szükségessé tették a rendszerváltás óta lezajlott technológiai és társadalmi változások is, amelyek alapvetően átformálták a gyülekezések szervezését – sorolta az igazgató.
– Az új törvények kapcsán elhangzott kritikák szimpla blődségek, utcai magánbeszélgetések, magáncélú csoportos programok nem minősülnek gyűlésnek, rossz szándékú értelmezés, hogy az ilyesmit be kellene jelenteni.
Ezzel együtt a törvény már elismert kategóriává teszi a „sürgős”, illetve „spontán” gyűléseket, így végre átlátható lesz a helyzet az úgynevezett flashmobok kapcsán is – közölte Szánthó Miklós.