Szexuális kényszerítés miatt keres egy 18 éves afgán férfit nagy erőkkel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK); az ügyben külön nyomozócsoport alakult – tájékoztatott vasárnap a rendőrség. Közleményük szerint a férfi menekültstátusúként tartózkodott Magyarországon.
Dudás-Kanyog Andrea, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának sajtóügyeletese vasárnap a rendőrség Teve utcai épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a belvárosi rendőrök azért indítottak nyomozást Sarhadi Bilal Ahmad (képünkön) ellen, mert – a jelenlegi adatok szerint – a férfi vasárnap hajnali 3 órakor egy V. kerületi gyorsétterem mosdójában szexuális aktus eltűrésére kényszerített egy nőt, majd elmenekült a helyszínről. A rendőrség nagy erőkkel megkezdte a férfi felkutatását – közölte.
Csécsi Soma, a BRFK szóvivője az MTI érdeklődésére telefonon azt mondta, a férfi oltalmazott státusban van Magyarországon, és 2017 nyara óta él az országban. Hozzátette: Budapest rendőrfőkapitánya külön nyomozócsoportot hozott létre, amelybe jelentős erőket csoportosítottak át. Ellenőrzik a férfi ismerőseit, a tömegközlekedési eszközöket és bizonyos főbb útvonalakat is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság fotót tett közzé a férfiról, egyben kérik, hogy aki Sarhadi Bilal Ahmadot felismeri, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a Telefontanú ingyenesen hívható 06-80-555-111 zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó számok valamelyikén.
Az ügy kapcsán felidézhető, hogy a kontinens több országából is érkeztek mostanában hasonló hírek, a legsúlyosabb a kölni tömeges inzultus volt, amelynek most lesz három éve. Meg kell említeni azt is, hogy a Soros-féle, magukat civilnek mondó szervezetek sokszor működnek közre menekült férfiak Európába, így hazánkba érkezésében. Szerdai lapszámunkban írtuk meg például, hogy a Helsinki Bizottság egyik kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele még július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába.
A BMH döntését a Helsinki Bizottság közigazgatási perben támadta meg, az ügyet tárgyaló bíró az Európai Unió Bíróságához fordult, a pert addig is felfüggesztette.