Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez, a bizottságnak a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a nyilvántartásba vételről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését, és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vett jelölőszervezetként 74 pártot, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok közül kilencet.
A testület pénteki ülésén további három pártot vett nyilvántartásba, ezek – a kérelmek beérkezési sorrendjében – a következők: Elégedett Magyarországért Mozgalom (EMMO), Oxigén Párt, Platón Párt.
Az NVB visszautasította a Szent György Szövetség Szvitek Attila Imre Pártja nyilvántartásba vételét, mivel a szervezet a választás kitűzésekor nem szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
A 2014-es országgyűlési választásra 71 pártot és 13 országos nemzetiségi önkormányzatot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint mintegy 250 párt volt jogerősen bejegyezve az április 8-ai voksolás kitűzésekor.
A határozatok nem jogerősek, ellenük három napon belül felülvizsgálat kérhető a Kúriánál.
Az április 8-i parlamenti választáson országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.
Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni az NVB-nél.
Az NVB módosította az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó iránymutatást
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén elfogadta az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó iránymutatásának módosítását, hogy kezeljék azt a helyzetet, amikor a választópolgár lakcíme nem költözés miatt, hanem egyéb okból – például a közterület jellegének változása, újraszámozás vagy névváltoztatás miatt – változik meg.
Az NVB-hez a Nemzeti Választási Iroda fordult iránymutatásért, miután a helyi választási szervek jelezték, hogy a költözéssel nem járó lakcímváltozások miatt több olyan választópolgár is lehet, akinek saját akaratán kívül változott meg a lakcíme, ugyanakkor nem biztos, hogy rendelkezik az új adatokat tartalmazó lakcímkártyával.
Ez azonban az országgyűlési képviselő-választás ajánlása során problémát okozhat, mivel ha a választópolgár az érvényesnek gondolt lakcímét adja meg – miközben az a központi nyilvántartásban már megváltozott – akkor az ajánlást érvénytelennek kell elfogadni.
Az NVB pénteki ülésén már döntött az iránymutatás módosításának tartalmáról, a pontos szöveget pedig a részletes vita után, kedden fogadták el egyhangú döntéssel.
Az 5/2014. iránymutatás szerint a választópolgári akarat tiszteletben tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat, amelyeket a szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az íven valamennyi adatát feltüntette, így egyértelműen beazonosítható, de egyes adataiban csekély eltérés tapasztalható a központi névjegyzék adatai szerint. Ez most kiegészült azzal az esettel, ha költözéssel nem járó lakcímváltozás történt és a választópolgár az ajánlóíven a korábbi lakcímét tüntette fel.
Az iránymutatás módosításának általános vitájában, pénteken elhangzott: az iránymutatás azokat az eseteket kezeli, amikor például megváltozik az utcában lévő házak számozása vagy például az önkényuralmi rendszerhez kötődő személyekről elnevezett közterületek neve.
Az NVB egyhangúlag döntött az iránymutatás módosításáról.