- az egymilliomodik magyar „visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én tehet majd esküt
- ma már mintegy 4,4 millió magyar dolgozik
- a családokat támogatni nemzeti létkérdés
- A kormányfő úgy fogalmazott: a diaszpóra a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is
- A diaszpóra magyarsága egységesen, „kőkeményen” kiállt Magyarország mellett
az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkezőket
Egyúttal
megköszönte a diaszpórában élő magyaroknak az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösséget.
Orbán Viktor beszédében reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az egymilliomodik magyar „visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
Magyarország a saját lábára állt
Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten.
Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy
ma már mintegy 4,4 millió magyar dolgozik, és mindegyikük fizet adót is.
Beszélt a határvédelemről is, amelyről azt mondta: amikor Magyarország védi a határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.
Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott:
Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.
Létkérdés a családbarát politika
A miniszterelnök szerint Magyarországon családbarát, a családokat támogató politikát folytatnak, ami nemzeti létkérdés is.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar társadalom családközpontú, s mégis hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. A népességfogyás katasztrofális helyzetéből, bár vannak biztató jelek, még nem húzta ki magát a magyar társadalom – állapította meg a miniszterelnök.
Rámutatott: a magyar kormány nem fogadja el azt az álláspontot, amely bevándorlókkal oldaná meg ezt a helyzetet.
Azt a célt tűztük ki, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen
– közölte Orbán Viktor.
a Magyarországgal szembeni támadás a tisztelet jele
Az elismerés és a tisztelet jelének tartja a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadásokat Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő úgy fogalmazott:
csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető és amihez érdemes viszonyulni.
Az új ukrán oktatási törvényre kitérve Orbán Viktor azt mondta, „szomorú történetről” van szó. A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá.
a 2018-as választás kérdése, hogy milyen jövőre szavazunk
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a 2018-as választásról a kormányfő.
A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott:
az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”.
Soha ilyen hűségről még nem tett tanúságot a diaszpóra magyarsága
Soha magyar diaszpóra ilyen figyelmet és támogatást nem kapott, mint az idén és az elmúlt években, és soha ilyen egységről és hűségről nem tettek tanúságot a diaszpórában élő magyarok – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén csütörtökön, Budapesten.
A diaszpóra magyarsága egységesen, „kőkeményen” kiállt Magyarország mellett, köszönjük a nemzethűséget!
– fogalmazott a kormányfő helyettese, hozzátéve: tették ezt annak ellenére, hogy sokszor nekik sem volt könnyű, „a mainstream média nyomása, a politikailag korrekt agymosás” őket is érte az adott országban.
Semjén Zsolt elmondta,
2010-ben elhatározták, hogy lehetőség szerint a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan tömörülések szülessenek, amelyek minden magyar otthonát jelentik.
Megállapította, hogy ezek a szervezetek mára át tudtak alakulni ilyen tömörülésekké.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a magyar nemzet világnemzet, ezt mutatja a csütörtöki tanácskozás is. Nem azért lett azzá, mert így akarta, hanem mert a történelem ilyen viharos volt – mutatott rá.
A kereszténydemokrata politikus beszámolt továbbá arról, hogy
2010 óta a nemzetpolitikára fordított források több mint tízszeresére nőttek, és megtörtént a nemzet közjogi egyesítése is.
Hozzátette: a különböző juttatásokat – köztük a babakötvényt, az anyasági támogatást – kiterjesztették minden magyarra, függetlenül attól, hol él a nagyvilágban.
Mára minden magyar, bárhol él, nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is teljes jogú tagja a nemzetnek
– összegzett Semjén Zsolt.
A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén zárónyilatkozatot fogadnak el, pénteken a Magyar Állandó Értekezlet plenáris tanácskozását tartják.
folytatódnak a megkezdett programok, megvan az egymilliomodik új állampolgár
Semjén Zsolt kiemelte: töretlen lendülettel és növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Jelezte: idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket.
Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Sikeresen teljesült, hogy a Magyarországhoz köthető emigráns szervezetek minden magyar otthonát jelentsék az adott országban – tette hozzá.
Ismertette: folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el.
A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500, diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy
a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.
Három új támogatási formáról is beszámolt: 213 hétvégi magyar iskolát kérdeztek meg arról, mire van szükségük, és ennek alapján pályázati úton kapnak támogatást például eszközökre, tanárok kiküldetésére.
Külön pályázati keretet különítettek el a külhoni szervezetek támogatására, és azokat a lelkészeket is segítik, akik a diaszpórában élő gyülekezeteket gondozzák.
Megerősítette:
bármely magyarnak, éljen a világ bármely részén, mindig van hová hazajönnie.
Kitért arra, hogy „borzasztó állapotok” vannak Venezuelában, ellehetetlenült az egyébként jól szituált magyarok helyzete. Számukra lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek Magyarországra – mondta, akár soron kívüli honosítást, letelepedési engedélyt is kilátásba helyezve nem magyar házastársak esetében.
A segítségnyújtás formái között megemlítette a diplomák soron kívüli honosítását, a munkahelykeresés támogatását, és a nyelvtanulás biztosítását.
Aki úgy érzi, el kell jönnie, Magyarország biztosítja, hogy hazajöhet – rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve:
sokezres magyar közösségről van szó Venezuelában, és szerinte mintegy 100 család fontolgatja, hogy Magyarországra jöjjön.
Jelezte, hogy megvan az egymilliomodik magyar állampolgár. Jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió ezernyolcszázötvenkilenc. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az eskütétel december 5-én lesz.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-en képviseltették magukat.
Az ülés zárónyilatkozattal fejeződik be délután, ebben várhatóan szerepel, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek el. A résztvevők szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar iskolákkal, és támogatják a Minority SavePack kezdeményezést is.