A Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatása alapján a legoptimistábbak 2017-ben voltak a magyar emberek általános és gazdasági kérdéseket vizsgálva. A megkérdezett lakosság négy évvel ezelőtt egészen borúlátóan értékelte az ország helyzetét.
A 2014-es évet csak minden negyedik válaszadó (25 százalék) ítélte jónak, és közel harmada (62 százalék) negatív véleménnyel volt az adott évről. Az időben előrehaladva azonban egyre optimistábban nyilatkoztak a megkérdezettek. Ugyanis 2015-ben már tíz megkérdezettből négy gondolta (40 százalék) azt, hogy Magyarország szempontjából összességében megfelelően alakult az esztendő.
Rá egy évre már többen voltak azok (49 százalék), akik inkább jóként, mint rosszként értékelték az évet. A három évvel ezelőtti eredményekkel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni a politikai klímát. Mint a Nézőpont korábbi elemzéseiből kiderül: a kormány népszerűségnövekedésében döntő szerepet játszott a migrációs válság kezelése. Nemzeti egység alakult ki az illegális bevándorlás megítélése kapcsán.
A mostani felmérés rámutat: 2014-ben a válaszadók huszonkilenc százaléka volt elégedett a gazdasági helyzettel. Ezzel szemben a 2015-ös évben már többen voltak az elégedettek (43 százalék), mint a negatív véleményen lévők. 2016-ban a válaszadók több mint fele (51 százalék), tavaly már hatvan százaléka nyilatkozott optimistán a gazdaságról.
A magyar emberek elismerik tehát a kormány gazdaságpolitikáját.
A kiemelkedően jó makrogazdasági eredmények beépültek a társadalom értékítéletébe. A kutatás során minden vizsgált évben megkérdezték a felmérésben részt vevőket, szerintük miképp fog alakulni a gazdaság helyzete a 2018-as évben.
A kormányzás kezdetén csupán a válaszadók közel harmada (34 százalék) gondolta azt, hogy idén jól fognak alakulni a mutatók, három évvel ezelőtt már 53 százalék vélte ugyanezt, rá egy évre ez az arány egy százalékkal nőtt (54 százalék). Tavaly a megkérdezettek 62 százaléka vélekedett úgy, hogy jól fog alakulni a 2018-as év gazdasága.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar emberek évről évre egyre optimistábban tekintettek a következő esztendőre. Négy évvel ezelőtt a megkérdezettek 34 százaléka gondolta azt, hogy inkább jól fog alakulni a következő év, míg 2015-ben és 2016-ban már többen vélekedtek pozitívan (48-48 százalék), mint negatívan a jövővel kapcsolatban. Tavaly a válaszadók 57 százaléka várta bizakodóan 2018-at.
Háromnegyed közelében a kormánypártok
Masszív kétharmados többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben az év végén közzétett közvélemény-kutatások összesített eredménye alapján, ha most lennének a választások – derült ki az Origó által készített mandátumbecslésből. Becslésükhöz nyolc intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet, a Medián, az Iránytű Intézet, a Tárki és a Századvég) számait használták föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vették figyelembe. Azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adták. Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 143, a közös baloldal 28, a Jobbik 19, az LMP pedig 9 mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal csak egy egyéni kerületet nyerne, Angyalföld-Újlipótvárosban diadalmaskodnának. Az Origó az elemzésében megjegyezte: a Kétfarkú Kutya párt és a Momentum önálló indulása még komoly fejfájást okozhat a balliberális oldalon, mivel mindkét párt Budapesten és a nagyvárosokban vehet el értékes szavazatokat. (MI)