– Több szempontból is nagy dolog, hogy szeptember végétől elfoglalhatom a NATO ACT vezénylőzászlósi beosztását. Személy szerint ez karriercsúcs, illetve a Magyar Honvédség altiszti kara fejlesztésének az elismerése – mondta el lapunknak Bogdán Tibor. A főtörzszászlós a NATO két stratégiai parancsnoksága közül a norfolki NATO ACT-nek lesz a vezénylőzászlósa, a parancsnokságon a hadviselést fejlesztik, a jövő biztonsági és katonai kihívásait kutatják.
– Benkő Tibor honvédelmi miniszter még vezérkari főnökként Kriston István főtörzszászlóssal, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósával együtt úgy gondolta, alkalmas vagyok a feladatra. Ezért a jelölési időszakban elküldték Magyarország részéről a nevemet, önéletrajzomat, kompetenciáimat a NATO ACT parancsnokságának. Arra azonban nem számítottam, hogy Denis Mercier vezérezredes, a NATO ACT főparancsnoka engem választ – részletezte a főtörzszászlós.
Kifejtette: a Magyar Honvédségnél együtt építik altiszt társaival azt az altiszti kart, aminek az eredménye, hogy Norfolkban folytathatja a szolgálatát. Az ACT főparancsnoka látta, hogy Magyarország mit tett az elmúlt években az altiszti kar fejlesztéséért, hogyan vették figyelembe a NATO idevonatkozó stratégiáit, hogy építették be ezeket a honvédség jövőképébe.
– A kinevezésem a Magyar Honvédség és a modern magyar altiszti kar elismerése, amelynek vezénylőzászlósi rendszere hatékonyan működik – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: bárhol, ahol eddig szolgált, a magyar katonákat tisztelik és elismerik.
Leszögezte: soha nem választottak volna ki magyar altisztet az ACT vezénylőzászlósi beosztásába, ha a Magyar Honvédségnek nem lennének a szövetséggel megegyező értékei, céljai, vezetése. A NATO-ban cél, hogy mindenki képes legyen a hazája megvédésére, ha kell, akkor a szövetség kollektív segítségével. – Arra készülünk, hogy erős tagja legyünk a NATO-nak. Ha nem lennének valós képességeink és értékeink, ez nem működne – emelte ki.
A Magyar Honvédségben a vezénylőzászlósi beosztást 2000-ben hozták létre, először a légierőnél, amelyet gyorsan követett a teljes haderőben történő rendszeresítése. A vezetési filozófia lényege, hogy az altisztek megnövekedett szereppel, komoly feladatokkal, feladatrendszerrel jelennek meg a modern hadseregben. A vezénylőzászlós a különböző szintű parancsnokok mellett a vezetési tevékenységet támogatja.
– Az az ideális, ha a parancsnok előre néz, és tervezi a jövőt, fejleszti a csapatát, míg a zászlós végrehajtatja a parancsnok által meghatározottakat, továbbá felel az altisztek felkészítéséért, moráljáért, végső soron a feladat-végrehajtásért – foglalta össze Bogdán Tibor a honvédség többvonalas irányítási rendszerének működését.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a hatékony és gyors információáramlást biztosító rendszer mára a Magyar Honvédségben a legkisebb alegységtől ki van építve, míg számos nagy NATO tagállamban még nem tartanak itt.
Bogdán Tibor mélységi csoportparancsnokként kezdte karrierjét Szolnokon és Egerben, de a Sínai-félszigeten is szolgált békefenntartóként. A közel-keleti külszolgálat jó belépő volt ahhoz, hogy 1998-tól 2001-ig a NATO Szövetséges Gyorsreagálású Hadtest törzsénél szolgáljon a koszovói műveletek idején.
Amikor a Magyar Honvédség áttért a vezénylőzászlósi rendszerre, 2003-ban a Szárazföldi Parancsnokság, majd a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa lett – utóbbi beosztásban nyolc évig szolgált. Ezt követően az oberammergaui NATO-iskolában volt tanfolyam-igazgató, ahol a katonai szövetség altiszti rendszerének fejlesztésével is foglalkozott.